A párommal élettársi kapcsolatban vagyunk. Ha szétmegyünk, kié az autó?

Kérdező, értelmezzük kérlek a következő mondatot amit írtál.

Szeret engem a párom, de nem szerelemmel...

Ha valakit szeretek, és kapcsolatban vagyok vele (még ha nem is szerelem) akkor nem csalom meg, meg nem kezdek flörtölgetni nőkkel.

Most akkor téged ő szeret? SZERET? Komoly?!

Te is úgy szereted őt, hogy fűvel-fával megcsalód ha van lehetőség rá? Mert akkor összeilletek. Amennyiben nem, akkor kérlek mondogasd el magadban párszor még azt, hogy SZERET téged.

És hogy ontopic legyek. Ilyen helyzetben ne vegyetek autót, főleg ne úgy, hogy csak te vagy hitelképes.

Persze, hogy mehet a nevedre, a tulajdonjog nem jogositvány függő.

Viszont ebbe a kapcsolatba konkrétan benne se maradnék, nemhogy meg autót is hitelezzel a s.gge alá.

De ha mégis vennétek, csakis a te nevedre kerüljön! Ha szétmentek (mert szét fogtok, ez boritékolva van, és lehet évek se kellenek hozzá) akkor lelép az autoval, te meg nézhetsz, és fizetheted szépen tovább a hitelt. Max polgári peres úton érhetsz el valamit, de az hosszú évek, meg per és ügyvédi költség, és nem biztos, hogy lesz eredménye.

Szóval én azt tanácsolom, hogy lehetőleg ne vegyetek kocsit. De ha nagyon fontos, és te veszel fel hitelt, akkor te legyél a tulajdonos! Ne hagyd, hogy megdumáljon, ehhez ragaszkodj, végül is az ütőkartya nálad van.

Sok dologgal van gond ebben a történetben.

Először is, ha ilyen állapotban van a kapcsolat, én nem autóvásárláson gondolkodnék, hanem komolyan elgondolkodnék azon, hogy egyáltalán van-e értelme folytatni vagy sem. Számomra ez lenne az első és legfontosabb dolog.

Másrészt autót hitelre venni nem szabad. Csak olyan autót vegyél, amilyet megengedhetsz magadnak, és fenn is tudod tartani, tudod fizetni a tankolást, javításokat. Nagyon sokan alulbecsülik egy autó költségét. Olvastam régebben egy jó kis cikket a témában, ajánlom neked is. Röviden és tömören, általánosságban elmondható, hogy maximum 3-6 havi fizetésednek megfelelő árban vegyél autót. [link]