Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudom mit tegyek: váljak vagy ne? Ti mit tennétek? Borzalmasan érzem magamat.
11,5 közös év van mögöttünk, ebből az utolsó 2-ben kezdett el minden megromlani.
több oka van, a legsúlyosabbak az anyagi nehézségek,és hogy a két pici gyerek miatt rá kevesebb jutott belőlem mint korábban, és hogy ő annyira bezárkózó tipus, hiába próbáltam kommunikáélni stb, nem nyílik meg nekem.
Most ott tartunk, hogy kiderítettem, hogy 5 hónapja van valakije, akivel állítólag halálosan szerelmesek egymásba, de a nő nem vállalja fel a kapcsolatukat és visszahajtotta hozzánk.
A férjem esküdözik hogy csak velünk akarja megélni a jövőjét és az eszemmel tudom is, hogy örülnöm kéne hogy egyáltalán hazaadja a fizetését és próbál igazán jó apa lenni - de én úgy érzem, elsorvadok a szeretetlenségben.
Hozzátartozik a történethez, hogy nem tudunk különköltözni. Gyakorlatilag nyomorognánk a gyerekekkel, hacsak nem vállalnék valami tisztességtelen munkát.
A barátnőim szerint le kellene nyelnem a méltóságomat és CSAKIS a gyerekek érdekét figyelni, de én kételkedem benne, hogy ez a légkör a javukra válna...
Annyira fáj ez az egész. Az életem több mint egyharmadát Vele éltem le, szeretem őt - de széttaposta a lekemet azzal, hogy nem a mi kapcsolatunkat próbálta menteni, hanem máshol kereste a boldogságát.
Annyira tanácstalan vagyok... :(
válasza:Minden kapcsolatban, amikor az elromlik fel kell tenni a kérdést, hogy mi vezetett idáig. Valószínűleg mind a ketten tettetek érte, hogy így alakult. Ha máshol kereste magának a boldogságot, az amellett, hogy nem szép dolog, amellett azt is jelenti, hogy otthon már bajok voltak köztetek.
Az anyagi nehézségek természetesen minden kapcsolatot megviselnek, még a legstabilabbakat is. De a kérdés most az, hogy te mint nő le kell-e nyelj mindent azért, hogy az egzisztenciátok megmaradjon? Most arról beszélünk, hogy azzal, ha nem váltok el, tulajdonképpen "legalizáljátok" azt, hogy ez a dolog mehet így tovább. Vagyis a férjed a jövőben is bűntetlenül teheti majd ezeket a dolgokat azzal, ha nyelsz párat és minden megy tovább ahogy eddig. De...mi nem dönthetünk helyetted. Én nem vagyok nő, de nyilván egyetlen nő sem válhat prostivá a saját férje mellett. Mert azzal, ha a nők mindent elnéznek a férjüknek és a megélhetésért teszik, amit "tenniük kell", az ugyanúgy prostitúció, mintha máshol tennék ugyanezt.
A gyerekeid miatt gondolom bármire képes lennél, de feláldozhatja egy ember a saját életét, boldogságát a gyerekeiért? Ez valószínűleg örök dilemma és azonnal szülőik milliói válaszolnának kórusban, hogy igen. De ezek az emberek 10-15 év múlva már megbánnák, hogy akkor azt mondták, hogy feláldozzák magukat.
A javaslatom az, hogy mérlegeld a lehetőségeidet, mérlegeld, hogy el tudod-e viselni a lelki terhet, amit cipelni fogsz magaddal, ha újból megcsal. A megbocsátás szép dolog (ez utóbbit magam is gyakoroltam már hasonló ügyben), de neked is csak egy életed van, ezt se felejtsd el.
F/40+
válasza: válasza:Mondok még valamit! Hogy tudsz ezek után egy olyan ember mellett élni, akiről tudod, hogy csak a gyerekek miatt van veled, mert nem úgy jött össze a kis románc a másik nővel??
Én otthagynám, az biztos! Velem ne legyen senki szánalomból...
válasza:csernus imre: a nő
olvasd el, sok kérdésedre választ kapsz
a magam részéről egy megcsalást nem tudnék tolerálni, mert
már nem lenne az illető olyan a szememben amilyen azelőtt volt..ez örökre nyomot hagy...
a gyerekek meg érzik a szar légkört, ez ugyanolyan káros nekik is....
de a pénz is nagy ur...
válasza: válasza:"Döntsetek! Pozitiv esetben mindkettöteknek tul kell lendülnie a multon 100 százalékosan és iszonyat nehéz.negativ esetben mi legyen a gyerekekkel,hogy alakuljanak az anyagiak,a férjed ha teheti biztosan segit majd titeket abból következtetek hogy irtad próbál jó apa lenni.Gondold végig képzeld el az életed holnaptól vele.Milyen lenne?!Látsz benne gyötrődést?szenvedést?"
Nagyon nehéz bízni a másikban azután, hogy elárult téged, elárulta a szerelmeteket. Nekem ez olyan, mint amikor gyerekként volt egy kutyám, akit nagyon szerettem és nem tudtam elképzelni az életem nélküle. Ez addig tartott, míg a kutya egyszer beteg nem lett és akkor kicsit agresszívebb lett és megharapott. Onnan kezdve is nagyon szerettem a kutyám, de soha többet nem tudtam már megbízni benne százszázalékosan. A sebek mindig begyógyulnak, de a hegek mindig ott maradnak.
F/40+
válasza: válasza:23:01-nek milyen igaza van!!!
Ez jó ötlet, mindenképpen állj a saját lábadra és "dobbants"! De amíg nem tudsz hova menni a gyerkőcökkel, addig mondd meg neki, hogy gondolkodjatok a dolgon...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!