Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mélységesen megalázott,24 óra leforgása alatt elhagyott az élettársam, immár 3 hete, de még mindig nem enyhül. Mikor fogom már elfelejteni? A további lent.
Biztosan mással is előfordult ilyen, vagy még kegyetlenebb válás, azon embereket szeretném meghallgatni, akik átéltek ilyet. Vagy szörnyűbbet.
7 év együtt élés után, igaz, 1 év lassú elhidegülés mellett éltünk mindennapjainkat. Én hiába kezdtem elhidegülni, nekem csak abban nyilvánult meg, hogy nem azzal a vad, lángoló szerelemmel szeretem, hanem szerettem, egyszerűen, ahogyan egy 50 évnyi házasság után szeretik egymást az emberek. Ám, sajnos ő nem így érzett. Éreztem, hogy nem stimmel valami, sokat veszekedtünk, de még a válás előtt 3 héttel is azt mondta, hogy szeret, és milyen szép vagyok, és terveztünk a nyaralást az idei nyárra, meg a gyermekáldást. És puff, egyszer csak közölte, hogy vége. Mindenféle ostobasággal indokolta, hol azt mondta, hogy szeret még, de nem tudja mit akar, hol meg azt, hogy értsem meg végre, hogy nem szeret. Sajnos a családja is ellenem uszította. És gyenge ember lévén, nem tudta érvényesíteni az akaratát. Rettentő befolyásolható ember. De én most ennek iszom a levét. Mivel nem voltunk megesküdve, albérletben laktunk, így nekem semmi nem jár. Mindent ő vett az ő pénzén (TV, hűtő, kerti bútor, konyhabútor, kanapé...), holott a kassza közös volt. A történetet sokan maguktól is kitalálják: visszaköltözött a szüleihez, elvitte az összes ingóságunkat, engem kitett az utcára, miután felmondta az albérletet. A világ végére is elmentem utána, egyetemi évei alatt is megvártam-távkapcsolatban, mindent feladtam-érte, hogy neki jó legyen, az ő boldogulása miatt, mert szerettem, és vele akartam leélni az életemet. Eszembe nem jutott pénzt félre rakosgatni, arra az esetre, hogy mi lesz, ha elhagy. Hiszen ki kezdi így a boldog, szerelmes éveit? Én 7 évnyi szerelem, odaadás, kitartás után ezt kaptam. Elhagyott, megalázott, hónapok óta tervezgette a válást a haverjaival, és most jót nevetnek rajtam. Ő boldog, felhőtlen, van munkája, remekül érzi magát. Nagyon fáj, hogy az az ember, aki mellett éveken át felkeltem, akinek gyereket akartam szülni, akit szerettem, és ő is szeretett engem, most egy idegen számomra, aki ezt tette velem... Tudom, hogy nem egy tragédia-másnak, de nekem egy szörnyű, kilátástalan helyzet, amibe úgy érzem, bele fogok rokkanni.
Ja igen, még valami.
Elmúlt a szerelme, ennyi, ezért felesleges rá haragudni. Azért haragudhatsz, hogy miért nem szólt előbb. De azért nem, hogy véget vetett a kapcsolatnak.
És milyen szöveg már, hogy nem ismered a pasit? már hogyne ismernéd, ugyan az, csak tartja a távolságot, mert nem szerelmes és nem akarja, hogy közeledj hozzá, nem akarja hallgatni hogy elsírod magad, vagy hogy szemrehányást teszel neki. Te se akarnád ezt hallgatni. Ettől még nem utál téged, és ő is biztos sajnálja hogy ez van, de ez van.
És elég rossz ötlet próbálni megutálni. Mit akarsz rajta utálni? hogy nem szeret? :) ez komoly ok. Ez max arra való, hogy az érdeklődésedet veszítsd el, de minek kell utálni?
Tényleg nem értem mit vársz tőle.
3 hét? Már bocs mit vársz? Inkább hónapokban és években számolj amíg elfelejted.
Azt viszont butaságnak tartom hogy most ő a szemét és utálni kell! Attól nem éesz könnyebb! Mégis miért rossz azért valaki mert kiszeretett belőled? Az érzéseket nem lehet irányítani és nem kötelező örökre szeretnie... Hogy nem mondta rögtön: szakítottál már te életedben? Hát elég sz*r dolog mégha te akarod is. Senki sem tökéletes hogy mindent egyenesen és bátran intézzen. És hidd el a tiéd sem volt normális mert 7 év után nem úgy kell valakit szeretni mintha 50 éves házasok lennétek.
Azt is butaságban tartom hogy a szerelmedért mindent feladj. Miért nem szeret úgy ahogy vagy? Magadta vess ha ezt tetted. Nem kell így kiszolgáltatni magad senkinek. Nem azért mert úgy kell kezdeni a kapcsolatot hogy mi lesz ha elhagy de akármi történhet... Pl holnap elüti az autó aztán te sírhatsz hogy neki szültél volna gyereket meg mindent feladtál érte és nem raktál félre ő azért már nem tud semmit tenni, nem tehet róla.
Kicsit hasonló helyzetben voltam én is.
Azzal a különbséggel, hogy nekem megvolt mindenem (lakás, bútor. Mi is elhidegültünk szép lassan egymástól, de hideg zuhanyként ért, mikor a 2 éves gyerekkel otthagyott.
Az első nap még végig bőgtem, hogy velem mi lesz. Aztán egyre jobb lett. Én a gyerekkel foglaltam le magam.
Biztos te is találsz valami elfoglaltságot.
Barátnők, sport....
De igazán akkor lett jó, mikor 3 hónapra rá bepasiztam.
Kutyaharapást szőrivel, szerintem ez a tuti.
Írj veszteség-nyereség listát.
Veszteség:
- szétmentetek, pedig szereted
- anyagi veszteség
- megalázottság érzés
- kutya
Nyereség:
- ha nem szeretett, akkor értelmetlen volt vele lenni
- nem csalt meg(?)
- lett új lakásod, nem vagy az utcán
- nem hiszem, hogy egy vénség lennél, ergo lehet új kapcsolatod, boldog lehetsz még
- nem volt gyerek, akinek apa nélkül kellett volna felnőnie, valószínűleg nélkülözésben
- megtanultad, hogy spórolni igenis kell
Talpra fogsz állni, még ha ma ezt nem is látod. A kulcs az, hogy most ne ugorj bele egy új kapcsolatba, hanem adj időt a gyógyulásnak és felejtésnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!