Köteles vagyok elengedni a gyerekeimet a nőjéhez?

Nem akarom a nőt védeni, de nem biztos, hogy erkölcstelen.

Az is elképzelhető, hogy boldogtalan volt a kapcsolatában, a férjed pedig a házasságotokban, amikor összeismerkedtek, egymásba szerettek.

Elhiszem, hogy fáj, de annyira azt érezni a soraidból, hogy mennyire ellenséges vagy a másik nővel... Megértem, hogy nem a szíved csücske, de ha már így alakult, legalább a gyerekeidet ne zavard össze azzal, hogy ilyen nyíltan felvállalod az ellenszenvedet.

Utolsónál is ott a pont.

Saját példa:

Férjem kisfia (5 évesen!), közölte velünk, hogy nálunk sokkal jobb, mert mi nem mondunk anyára csúnyát.

Vagy pl. közölte, hogy anya olyan rossz, mert azt mondta, ne szersselek titeket.

Vigyázz! Ne ess ebbe a hibába a haragod miatt!

Engedd a "nagyot", ha az apja akarja vele tartani a kapcsolatot. A kicsit is engedd, hogy akkor lássa amikor akarja.

Azzal egyetértek, hogy nem tilthatod el.. De azokkal nem, akik azt írták, hogy nem biztos hogy erkölcstelen. Az én szememben mindenki erkölcstelen, aki félrelép. Ha már másfelé kacsintgat, először zárja le az előzőt és aztán menjen, ne pedig párhuzamosan. Az ilyen ember mind erkölcstelen.

Az viszont tény, hogy jobb ha nem mondasz rosszat a nőre a gyereked előtt, mert visszafelé sül el. Majd alakul. De ha Te kedves vagy velük, akkor biztos nem a másiknál lesznek szívesebben. Csak vigyázz, hogy ne arról szóljon, hogy ki mivel láncolja magához a gyerekeket.

Sok erőt és kitartást kívánok Neked!

utolsónál a pont....neked a gyerekeid érdekét kell nézni, nekik az az érdekük, hogy mindkét szülőjük boldogan éljen és szeresse őket...ettől te még utálhatod az exed, utálhatod az új társát, de nincs hozzá jogod, hogy a gyerekeidnek árts

nem mellesleg a 4 hónapost nyilván nem viszi sehova, mert még szoptatod

nem utolsó már: "Saját példa:

Férjem kisfia (5 évesen!), közölte velünk, hogy nálunk sokkal jobb, mert mi nem mondunk anyára csúnyát.

Vagy pl. közölte, hogy anya olyan rossz, mert azt mondta, ne szersselek titeket.

Vigyázz! Ne ess ebbe a hibába a haragod miatt!

Engedd a "nagyot", ha az apja akarja vele tartani a kapcsolatot. A kicsit is engedd, hogy akkor lássa amikor akarja.

"

erre gondoltam

Az első hozzászólónak csak annyit írnék:

Faterom lelépett egy bigével, mikor 6 voltam... kipakolta a lakást. Az üres lakásba mentünk haza a nyaralásból.

Képes volt három gyereket otthagyni. Ezek után anyám nem jelentette fel, nem perelte be, annyi tartásdíjat kapott, amit az a smucig Harpagon jónak gondolt. És ráadásul állandóan el kellett mennünk hozzá, mert "mégiscsak az apátok". Hát kösz, inkább tiltott volna el tőle!

Ja, igen:

16:45

Utáltam a faternál lenni, mert folyton szídták anyámat... gondolom, mert magukból indultak ki, és azt feltételezték anyámról, hogy ő is uezt teszi. Fater most azt hiszi, anyám uszított ellene, észre sem veszi az ostoba fejével, hogy saját maga idézte elő ezt a helyzetet.