Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Írnának ide azok, akiknek a házassága kizárólag az anyós miatt végződött válással, a férjükhöz (más anyóssal/nélkül) akár újra is hozzámennének?
Ha a férjem nem áll mellettem anyóssal szemben, akkor nem kellene az anyja nélkül se...
Ha mellettem áll, akkor megvéd, lerendezi az anyját, így nem válok el tőle, hanem boldogan élünk - anyós nélkül, ha kell.
Első házasságomat anyósom tette tönkre, most mennék másodjára férjhez, ez az anyós is utál. különbség: a párom mellettem áll!
24/L
Úgy tűnik, egyoldalúan látjátok: van olyan, hogy a férjed melletted áll, de olyan függőségben tartja az anyja, hogy NINCS lehetősége távol költözni tőle! Lerendezi az anyját?! Hát, ha úgy nevelte, hogy tilos volt visszaszólni, különben verés, akkor ezt is MEG KELL TANULNI, hogy észrevegye, mikor kell lerendezni!! Ált. pár év különéléssel sikerül. Mi már túl vagyunk jóval a pár éven (bár sajnos még nem külön), és már rendezgeti is, csak már azt hiszem, késő...
Tényleg senki sincs így??? Nem hiszem el!
Próbálod a jót keresni még, de azt írod, hogy már késő.
Ilyenkor már csak az okokat keresi az ember: Anyóssal vagy a nélkül? Mit számít?
susan forward: mérgező szülők című könyvében hosszan taglalja az ilyen káros anya-gyerek viszonyokat.
amíg valaki a családban alárendelt szerepben van ("neked nincs visszaszólási jogod, azt kell tenned, amit én mondok, stb"), és ezekből a játszmákból nem tud kiszakadni, átalakulni, felnőtt, érett hozzáállást tanusítani - pl. úgy, hogy kiáll a szülőjével szemben, és azt mondja "nem.", addig nincs értelme az illetővel komolyabb kapcsolatba kezdeni. sajnos sok ember van így, de ez nem egészséges, és nem normális. akire rátelepednek, annak le kell ráznia magáról a káros személyt, vagy olyan távolságot tartani, hogy az illető ne tudjon nyomást gyakorolni rá. de mindenképp függetlenedni kell.
Az ember mindent megpróbál, még azon túl is, feladni sosem szabad szerintem.
A könyvet jól ismerem, de amit írtál nem egészen így gondolom. Mert utólag sem tudsz jobbat tenni, mint ahogy akkor tettél, mert akkor még nem rendelkeztél ezzel a tudással, vagy más okból. (Nálunk pl. külf, a tájnyelvet akkor még annyira nem értettem, emiatt egyáltalán nem jött le nekem ez a családi beszélgetésekből. Volt egy "megérzésem", hogy "mi van, ha...", de semmi konkrétum, ami ezt alátámasztotta volna!)
Sors: Van, amit bárhogy is kihagynál az életedből, akkor is megéled, "kiküldöd az ajtón, de bejön az ablakon"...
Köszönöm a válaszokat, és ha mégis van, aki a kérdés szerinti helyzetben van/volt, érdekelne a hozzászólása.
Sajnálom, hogy idáig jutottatok, és őszintén kívánom a legjobbat, ami ebből kihozható!
Szerintem ha ez történne, a férjem egyszerűen nem tudna mit kezdeni ezzel, és emiatt egy szót sem szólna vagy hülyeséget mondana, figyelemelterelőt. És anyósom sem vállalja magát, hogy mondókázzon. A mi életünkbe azt hiszem, anyós "nem lóg bele" ennyire, bár egyébként nem tartja be annyira a tiszteletet, hogy 1 órával a férjem hazaérte után jönne - együtt jönnek be az ajtón. Az első években meg már az udvaron várta, hogy éppen mit kell csinálni a férjemnek, keresztülhúzva, hogy közösen tervezhetjük-e vagy nekem volt-e tervem aznapra. Ez már megváltozott. (Javasoltam, hogy ilyenekre mondja azt, hogy előbb megbeszéli velem és majd utána szól, mikor csinálja meg, azóta ezt csinálja.) Látok változást a férjem személyiségében és szerintem nem fog élete végéig anyósomon függni, csak gyorsabban szeretném, mert a kérdés, hogy nem lesz-e nekem késő, ha eljut odáig...?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!