Most őszintén, miért nem lehet ezt így csinálni?

4éve váltunk el, 2 gyerek. Most 12 és 6 évesek. Hiteles közös házunkat eladtuk, pont elég volt a banknak. :) Albérletbe ő is, én is. Neki 70e a díj, 200 fizetés, nekem 30e., 134 az adókedvezménnyel a fizetés, plussz családi.+rezsi mindkettőnknek. Autó maradt nála, mert nekem nincs jogsim.Ingóságokat nekem adta, mert bútorozottba ment. Bíróság 80e gyt. itélt meg. Azt mondtam annyit fizet amennyit tud. Van, hogy 15.000et küld, van-ha nagy maszek bejön- 120.000-et. Tavaly kifizette a nyaralásunk, utánna 3 hónapig nem tudott pénzt küldeni. Van,hogy 1500ért feltöltöm a telefonját, mert nincs pénze. Van, hogy küld ruhát, játékot csak úgy. Van, hogy kölcsönkérek tőle, van, hogy kéri főzzem meg a kedvenc kajáját, mert az saját receptem, senki nem tudja. Mindkettőnknek van párja, akik ezekbe nem szólnak bele. Gyerekekhez bármikor jöhet.

Lehetett volna pereskedni házért, kocsiért, gyt.ért,( és győzött volna a jobb ügyvéd) de kinek lett volna jó? A gyerekeknek biztos nem. Jobban érezném magam ha nem lenne kocsija, pénze, élete? Vagy neki ha fordítva történik? És a gyerekeknek?

Miért olvasom itt, hogy elveszem, elperelem, több kell, ennyit sem akarok adni, nem láthatom a gyereket, nem jön a gyerekhez, enyém, nekem kell ?????????