Mit csináltatok a karikagyűrűtökkel a válás után?

A nagyimék elváltak kb. 50 éve, a mamám újraházasodott és a második házasságából is született gyereke, lettek unokái. Az első házasságából született anyukám. Nekem csak egy bátyám van, akit nem kifejezetten hatnak meg az ilyen dolgok, így amikor 18 éves lettem kivette a szekrényből a jegygyűrűjét (hatalmas rubin köves arany gyűrű) és a karikagyűrűjét, majd a kezembe adta, hogy ő ezt eddig őrizgette, szeretné, ha mostantól az enyém lenne. Rám bízza mit teszek velük.

A mai napig gyönyörű pillanatként emlékszem erre, hiszen őszintén meglepődtem és nagyon jól esett. Én sem voltam babonás, a nagyim karikagyűrűje a mi gyűrűnkbe került, amitől ő nagyon meghatódott. A jegygyűrűjét pedig sokszor hordom, ha valami csinosabb helyre megyek.

A sors furcsa fintora, hogy elvált nőként azóta én is a szekrényben őrizgetem a saját gyűrűmet. Egy biztos, nem voltam babonás, de mostmár az vagyok és SOHA nem fogom megengedni a lányunknak, hogy ebből csináltassa a saját gyűrűjét, ők kezdjenek majd inkább tiszta lappal. :)

Valószínűleg őrizgetem még egy darabig és ha úgy látom megérett rá akkor én is úgy teszek majd, mint a nagyim. Leültetem a lányomat és odaadom neki a gyűrűmet, rábízom mit kezd vele, de azt megígértetem vele, hogy nem a saját karikagyűrűjükbe olvasztatja bele!

Ismerősi körben egyébként van egy olyan barátnőm, akinek az édesanyja meghalt, ő pedig a jegygyűrűjét nyakláncként, medálként hordja, ő így tiszteleg az emléke, a szülei egykori szerelme előtt. Az a gyűrű mégis csak hordozza az ember számára két ember összetartozásának jelentését és szerintem ha ezt valaki majd értékelni tudja, az a lányotok lesz. Semmiképpen nem adnám el.

Oké, nem tudom mi ez a fura 18 éves ékszerajándékozás, mert én is megkaptam nagyimtol a böhöm nagy ezüstgyűrűjét.

Egy barátnőm ötvös-ékszerész még iskolai gyakorlatán fektetett nyolcast csinált belőle, gravírozott mintával. Sokáig hordtam, aztán elhagytam sajnos.