Válás, gyerektartás. Sosem változtatják itt már normális irányba a törvényeket?

"..vannak, akik sok év után változnak meg gyökeresen, lesznek felelőtlenek."

Hahahaha.. persze. És Micimackó létezik, és ő tojja a húsvéti tojásokat. Felnőtt ember nem változik, és hacsak nem mentális problémái vannak (amelyek száma elhanyagolható) nem lesz saját maga gyökeres ellentéte. Inkább a nőre leszálló rózsaszín köd és anyuci-hormonok állnak a háttérben.

Egyetértek a 12-es válaszolóval.

Plusz még hozzátenném, hogy nőként is mindenki előtt ott a lehetőség, lehet tanulni, lehet piacképes szakmát és/vagy diplomát szerezni. Amivel aztán el lehet menni jól fizető állásba dolgozni, nem pedig minimálbérért gürcölni. És ha van jó állás, lehet saját egzisztenciát felépíteni, pénzt félretenni. Majd ha mindez megvan, csak akkor gyereket szülni, nem pedig apukára és apuka pénzére alapozni a gyerek megélhetését. Mert bármikor beüthet a krach, nem is muszáj válni, apuka bizony keresőképtelenné is válhat, vagy meg is halhat. És akkor bizony nem lesz kitől gyerektartást követelni, viszont a gyereket akkor is el kell tudni tartani.

Szóval azt mondanám minden gyerektartásért nyafogó, markát tartó anyukának, hogy bizony késő bánat. Felelősen kellett volna családot tervezni, és csak olyan anyagi háttérrel gyereket szülni, hogy ha úgy adódik, akkor egyedül, mindenféle segítség nélkül is el tudják tartani. Ennyi az egész.

Hetes vagyok.

Kedves kérdező. Lassan 15 éve élek Angliában és a kisvárosunk önkormányzatánál dolgozom a családsegítő osztályon. Szóval van némi fogalmam, hogy itt mi hogyan megy. Csak 1 példa. Van egy kedves magyar anyuka akinek 3-as ikrei születtek egy angol férfitől. A férfinek az előző házasságából is van 1 gyerek. Elváltak. Mivel az apukáé a ház, az anyuka mehetett az ikrekkel ahová akart, és az apuka bejelentette a megfelelő helyeken, hogy ő neki van egy tartósan beteg gyereke (autista), ő gondoskodik az édesanyjáról is. Így a magyar anyuka bármily meglepő havi 500 fontot kap gyerektartásként. Ha tisztábban vagy a dolgokkal akkor azt is tudod, hogy havi 500 font nem hogy 3 gyereknek de 1-nek is kevés, hiszen a kisgyerekek fenntartása nem olcsó, kezdve a babaholmiktól a pelenkáig.

Kedves másik hozzászóló.(ma 15:56)

Én egy szóval nem mondtam, hogy helyeslem vagy pártolom , hiszen írtam is (de úgy látszik ez elkerülte a figyelmedet), hogy vannak ostoba férfiak akik hiszékenyen elhiszik, hogyha a barátnő aszt mondja, szedi a gyógyszert nem lesz gond, és mégis terhes lesz.. Nyilván ebben az esetben mindkét fél hibás, hogy nem tudnak megfelelően védekezni. De ha már az egyik nem akar szülő lenni, és ennek ellenére belekényszerítik, akkor miért csodálkozik bárki is ha az apuka nem áll ki mellettük? Mint írtam, és írom most is nem helyeslem, sőt elég szánalmasnak tartom az ilyen hozzáállást, de ugye nem vagyunk egyformák.

javítok.

Aszt mondta helyett azt mondta. Rosszul írtam, elnézést érte. (pedig ha ilyet látok, morgok nagyon)

Olyan elvált szülők gyerekeként írom a következő sorokat(már felnőtt fejjel), akinek igencsak kijutott a kérdésben említett jelenségből.

Előzetesen annyit, hogy megdöbbenve olvasom mennyire torz logika mentén vélekednek itt is egyes emberek, olyan dolgok vannak leírva sokszor, hogy egyszerűen ámulatba ejtő. Magával a válással, mint lehetőséggel szerintem semmi gond nincs. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Sajnos az esetek többségében csak az egyik fél sokall be, így végül kialakul az akár évekig tartó(esetemben is) viaskodás azzal kapcsolatban, hogy mégis kinek legyen igaza. Édesapám lehetne a tökéletes illusztráció az efféle esetekhez, számára teljesen mindegy volt hogy én és az öcsém tönkre megyünk anyagilag és pszichésen, egy cél lebegett a szeme előtt, amely saját szavaival: "Meg kell védenem a becsületemet." Ez szó szerinti értelmezésben: lehet hogy mindannyian beleőrülünk, de addig anyátoknak egy fillért nem adok és addig szúrok ki vele ahol csak lehet, amíg meg nem döglök. A minimális gyerektartást nem fizette, direkt nem dolgozott, nem nyitott bankszámlát, más nevére vett kocsit csak azért, hogy behajtóval is közel lehetetlen legyen megszerezni ezt a semmire sem elég összeget. Egyszer sikerült behajtani rajta több mint 1 évnyi gyerektartást, amikor sikerült eladni szüleim közös házát és így az ő részéből ezt nagy nehezen le tudták vonni. Ismét összegyűlt több mint fél évnyi, édesanyám számomra meg nem érthető okokból felajánlotta neki azt, hogy szünetelteti a végrehajtást és megengedi számára azt, hogy részletekben fizesse ki a tartozását a behajtón keresztül. Ezt követően is a gyerekek újra elhelyezésével fenyegetőzik stb.

Civilizált országokban ezért az embert börtönbe zárják és számomra sem okozna semmiféle lelkifurdalást, ha ezért a saját apámat bezárnák. A gyerektartás jár. Nem a másik szülő felé. Hanem a gyerek felé. Aki ezt nem látja be, annak nem lett volna szabad gyereket vállalnia, mert semmiféle szülői ösztön nincs meg benne. Természetesen van ellenpélda is, saját környezetemben szintén, ahol a másik szülő alig várja, hogy lássa a gyerekét, a gyerek is imádja, tisztességes nagyságú gyerektartást fizet és emellett is részt vesz abban anyagilag és egyéb módokon is abban, ami egy gyerek felneveléséhez szükséges.

Furcsa értékrendje van sok szülőnek, de tényleg csak arról feledkeznek meg, hogy a gyerekből csinálnak nyomorékot.