Párom nem szereti a fiamat. Voltatok már ilyen helyetben?

Egy anyának úgy kell párt választania, hogy az elfogadja a "hozott" gyereket.Nem lehetetlen. Sokszor a nevelőapa felér egy valódival.

Az hogy ez kérdés neked, az már régen rossz. Dobd a hapsidat. Természetesen.

Sajnos van ilyen. Nem mindenki kepes mas gyereket szeretni. Talalj egy olyan part aki a fiadat is elfogadja.

Mit takar az, hogy nem szereti? Ki nem állhatja, vagy csak úgy elvan vele, de nem kötődik hozzá? Bántja is őt szavakkal, tettekkel, vagy csak kerüli a vele való érintkezést, kommunikációt? Van különbség szerintem. Az én páromnak is van egy fia. Igazából jól kijövök vele, 6 éves, aranyos, de hiába ismerem egy éve, nem érzem azt hogy különösebben szeretném. Van ő, elfogadom, ha nálunk van megetetem, lefektetem, boltba viszám, akármi, soha nem voltam "féltékeny" rá, nem akartam első lenni helyette az apja életében, hisz az első pillanattól fogva tudtam, hogy van egy gyereke. Ha ezt nem tudtam volna tiszteletben tartani, nem is kezdek bele a kapcsolatba. Saját gyerekem még nincs, talán nem is lesz, még én sem tudom, szeretnék-e. De a párom gyerekével közel sem úgy viselkedek, mint sok mostohaszülő, vagy akár egy saját. Köztünk inkább ilyen "haveri" kapcsolat van, egyáltalán nem tart mostohaanyjának, és én nem is akarom ezt. Az apja ezt tudja, látja, beszéltünk is már róla, de nem bánja. Ő azt mondta, van a gyereknek egy anyja, nem kell neki kettő. Amíg jól kijövünk és nem bántom őt, a gyerek sem érzi rossznak azt, hogy én vagyok, addig nem zavarja, hogy nem rajongom körbe a kissrácot és nyalom ki a fenekét. Tényleg nem tudom azt mondani rá, hogy szeretném őt. Szeretem az apját, a gyerekkel meg elvagyok és kész. Soha nem fogom őt bemutatni senkinek úgy, hogy a mostohafiam, ő mindig csak a párom gyereke lesz az előző kapcsolatából, és kész. Nem sétálunk kézenfogva, nem játszunk hármasban sem papás-mamást. Majd ha lesz sajátom (sajátunk a párommal), majd ott lesz ezekre lehetőség.

Nálunk volt ilyen, anyukám élettársa utált engem, (9-12 éves koromig élt velünk) és rendszeresen hangoztatta is, hogy gyűlöl engem. Pedig jó kislány voltam, elvoltam csendben, játszottam a kutyával, suli után könyvtárban tanultam. Semmit nem kaphattam addig, csokit is titokban kellett, vagy mikor hétvégén Apunál voltam, akkor tőle kaptam. Ő 14 kmre lakott tőlünk, és a nevelőapám vitt engem, a benzinpénzt elkérte anyàmtól. Hozzá tenném, anyàm 70 ezret keresett, a párja 300ezret. Na mindegy, ott nem csak az volt a probléma, hogy engem utált. Bár tény és való ez nagyon megnyomorít egy kapcsolatot. Ha másért nem, a fiadért szakíts a férfival. Én is ha tehetném, kitörölném azt a 3 évet a fejemből.