3 éves fiamat megviseli a válás?

"Amióta külön vagyunk a gyerek kiegyensúlyozottak lettek"

Hát, itt mindent lehet írni, rendszerint egyoldalú a tények sorolása , hiányzik a másik fél, nem tudjuk mi az igazság. De ha szerette a gyerekeket, és te véletlenül kaptál egy fülest, mert pofátlan voltál vele (?)-akkor megbocsáthatatlan, hogy szétszedted a kis családot.

Az anyóssal való civódás meg már nem a te ügyed.

A fő kérdésre visszatérve: IGEN, a két gyereked megviseli a válás és ezt 10 év múlva érted meg ezt.

ha megvert akkor eléggé elvetemült ember, és ha együtt maradsz vele, lesz még sok rossz napod, amit a gyerekeid még nagyobb fájdalommal fognak figyelni.

persze, megviseli őket a válás... nem is a válás, hanem, hogy apukájukat ritkábban fogják látni, hogy nem közös programok lesznek.

de még a három éves is kicsike (pláne az egy éves) ahhoz, hogy túl sokat agyaljon, emésztődjön a változásokon. fiatalon még elég gyorsan fogadja el az ember a változást.

te meg tudod könnyíteni amúgy a gyerekeknek a helyzetet, ha apjukról szeretettel és kedvesen beszélsz, ha nem engeded meg, hogy láthassák, hogy veszekedtek, ha nem éreznek meg semmit a feszültségből, ők könnyen átvészelik az egészet.

nem lesz könnyű - NEKED. neked lesz a legnehezebb, de én kitartást kívánok neked.

a gyerekeknek ebben a korban az anyjukra és az anyjuk nyújtotta biztonságra, stabilitásra van leginkább szüksége, úgyhogy legyél erős, és bátorítsd, nyújts szeretetet biztonságot, és harmóniát a kicsiknek, és akkor mindenféle lelki sérülés nélkül vészelik át az elkövetkező heteket.

nyugi, megijed a gyerek a kiabálásra, érzi is a feszültséget, viszont ha többnyire vidám és békés a hangulat, az ilyet gyorsan elfelejti.

mi párommal nagyon vidámak és kedvesek vagyunk egymással, de a múltkor kiborultam, sírtam, üvöltöttem vele a gyerek előtt. a kicsi meg se rezzent, nem volt rá befolyással az egész. mert tudta, hogy minden rendben, csak anyának rossz napja van, pont úgy, mint mikor neki a fogzás miatt nyűgis a napja. 15 hónapos amúgy. szóval én ezért gondolom, hogy azért a gyerekek még nem lesznek roncsok egy-egy eset miatt. csak hosszú távon nem szabad lelki terhet róni rájuk azáltal, hogy mi felnőttek terhet cipelünk a szívünkön.