Miért állnak így hozzánk a rokonok?

Még nem váltunk el, külön élünk. Kicsi gyerekünk van. Férjem ment albérletbe, a lakás papíron az enyém, de közösen is fizettünk rá hitelt, amit most egyedül fizetek és majd kárpótolom őt.

Nagymamám nem érti, miért megyünk mi a gyerekkel együtt hárman a férjem rokonaihoz, és közös barátokhoz. Én meg azt nem értem, hogy miért ne lehetne, intelligensek vagyunk és szeretem a családját, ők se utálnak, szívesen látnak. (Szerinte egyébként is nem lesz jó így a gyereknek, együtt kellene maradnunk. Az sem számít, hogy apa rendszeresen látogatja. Az én apám mondjuk egyáltalán nem törődött velem.)

Apósom rosszabb, azt hittem kedvel, de olyanokat mond, hogy én kidobtam a férjem a lakásból, meg nehogy már ő csináljon nekem szabadidőt (azzal, hogy vigyáz a gyerekünkre, a szabadidő meg kb annyi volt, hogy piacra mentem). Nem ketten tartozunk felelősséggel a gyermekért? Miért kellene egyedül megoldanom mindent? Nem jobb a kicsinek is, ha néha tudnék magamra is időt szakítani? Már dolgozom, szóval sok időm nincs erre.

Amúgy meg a férjem csalt meg, nem is egyszer és ezt apósom is tudja, Mamám nem.