Minimálbérből mennyi gyerektartást fognak megítélni?

Nekem egy ügyvéd azt mondta, hogy mivel manapság szinte mindenki minimálbérre van bejelentve, így az apa életkörülményeit is figyelembe veszik a gyermektartás megállapításához, nem csak a bejelentett jövedelmét. Ha ellenkezik, apeh-nál vagyonosodási vizsgálatot rendelnek el. Mivel sok jól menő vállalkozó meg pénzes apuka azt csinálta, hogy válás után bejelentette magát minimálbérre, hogy keveset kelljen fizetnie, ő élt, mint Marci Hevesen, anya meg beggebedt, hogy enni tudjon adni a gyereknek. Ezt kerülik el állítólag ezzel a gyerek érdekében.

Nem véleményként írom, hanem tényként, mert állítólag ügyvédi gyakorlat mostanában....

4.

Nem ír marhaságot a 3. Egyik ismerősnek 30 ezret állapítottak meg, pedig jövedelme se volt papíron. Megnézték a körülményeit és döntöttek.

a JELENLEG HATÁLYOS, ÚJ PTK-ben - a Családjogi törvényben meghatározottak szerint.

[link]

XIII. CÍM

A ROKONTARTÁS

XX. Fejezet

A rokontartás közös szabályai

4:207. § [A tartásdíj meghatározása]

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni.

A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

XXI. Fejezet

A kiskorú gyermek tartása

4:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:216. § [A gyermektartás módja]

4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása]

(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

!!!

(4) A tartásdíjösszegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

[link]

Megszűnt a tartásdíj %-os marasztalása, és a nemzetközi trendnek megfelelően fix összegben lesz meghatározva bár az összeget az előző 1 év átlagos jövedelmének 15-25% alapján határozzák meg gyermekenként. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenleg hatályos százalékos marasztalás a kiskorú gyermek érdekét szolgálja minden olyan esetekben, amikor a tartásdíj fizetési kötelezettség előreláthatólag hosszabb időn keresztül áll fenn, ez a megoldás volt az, ami tartósan és kiszámíthatóan biztosította a kötelezett jövedelmének növekedésével arányos tartásdíjat. A tartásdíj automatikus emelkedésének biztosítására tehát szükség van, ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy a bíróság – ha indokoltnak tartja – , a tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével. Ez jobb megoldás mint a szerződéses gyakorlatban kialakult infláció követés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermek kiadásainak növekedését.