Mit csinálnátok a helyemben?

Nekünk az volt az első a férjemmel,mikor összejöttünk,hogy elmondtam neki hogy egy dolog vet véget a házasságunknak és az a megcsalás.Soha, semmilyen körülmények között nem tudnám ezt megbocsájtani.Egyből elválnék,esélyt sem adnék a magyarázkodásra!Számomra ez megbocsáthatatlan bűn!

De nem vagyunk egyformák,van aki megbocsájt.

Hogy te mit tegyél?Válj el!Hagyd őt tovább lépni,és éld te is az életed!

Szerintem a gerincedet ott hagytad, ahonnan kibújtál. Nekem legalábbis ez a véleményem az "elhidegültünk az asszonnyal, megcsaltam, aztán rájöttem, hogy mégsem akkora buli a dolog, és most visszanyaltam magam, de nem értem, mi van" szindrómás "férfiakról".

Őszintén nem tudom, mit vársz. Túl késő, előbb kellett volna arra gondolnod, hogy a család az első, vagy szépen közölnöd kellett volna a feleségeddel (miután MINDENT megtettél, hogy jobbá tedd a házasságotokat), hogy el akarsz tőle válni, mert meguntad, aztán csendben lelépsz.

Lehet, hogy hihetetlen, de vannak még olyan öntudatos nők, akik nem bocsájtják meg a megcsalást.

És miért nem próbáltad meg előbb rendbe tenni a házasságodat, aztán ha rájöttél volna, hogy nem megy, akkor el lehetett volna válni és nem kellett volna semmilyen veszekedés, azzal feküdtél volna le, akivel akartál volna?

Most teljesen mindegy, hogy kinek a hibája miatt hidegültetek el egymástól, a megcsalás akkor sem oldott meg semmit, nem igaz? Viszont így meg elmérgesedett a viszonyotok és nem tudtok majd békében elválni.

De ez a legjobb lehetőség mindenképpen. El kell válni. Ennek a kapcsolatnak nincs semmi értelme.

Egyébként én magam is egy olyan házasságban élek nőként, ahol a párommal igen csak elhidegültünk egymástól a gyerekünk szülése után, nagyon elhanyagolt hónapokon, már inkább éveken keresztül a férjem, de még a mai napig harcolok és ösztönzöm őt arra, hogy tegyük rendbe a kapcsolatunkat. És ezerszer lett volna okom félrelépni, mégsem tettem, mert van gerincem és a gyerekem boldogsága sokkal fontosabb az én testi vágyaimnál, így ha úgy látom, hogy menthetetlen a dolog, akkor inkább elválok, de nem lépek félre! De menthetőnek látszik abszolút.

Én is azt tanácsolom, váljatok el. Még ha túl is lépne a feleséged azon, hogy megcsaltad, akkor sincs értelme egy elhidegült kapcsolatban élni. Egyikőtöknek se jó így, elveszitek az esélyt is magatoktól és egymástól is, hogy valaha, valakivel boldogok legyetek.

Az 5-östől kérdezném (tényleg nem kötekvés csak kiváncsiság), meddig akarsz küzdeni, hogy helyre jöjjön a házasságod? Gondolod, ha évekig nem javult a helyzet valaha jobb lesz? Értem én, hogy hűséget fogadtál, meg jóban-rosszban, esetleg gyerek is van stb. de így boldog vagy?