Hogyan mentsem meg a házasságomat? Ki mit tenne?

Hát ebbe beleőrülnék, az tuti. Nem tudsz elmenni otthonról napközben? (barátnőhöz, anyukádhoz, tesódhoz stb.), hogy ne legyél mindig készen otthon, mikor át akarnak menni. A férjedet nem tudom hogyan kéne leszoktatni a szüleiről.

Miért nem költöztök? A közös vállalkozás miatt?

Szia!

Végigolvastalak és meg kell hogy mondjam, tragikus a dolog. Én 2 megoldást látok, de akármit írok, neked kell megoldanod a helyzetet, amihez szívből a legjobbakat kívánom neked!

Az első sajnos az amit eddig is tettél, tűrsz és vagy felőröl idegileg úgy, hogy tönkremész, vagy nem.

A második, kockáztatsz, melyben nem kicsi a tét. Választás elé állítod a férjed.

Érvek:

1. Az nem indok részéről, hogy az öregéknél meg téged véd, ugyanis házasok vagytok, ami annyit jelent, hogy ő úgy döntött, hogy ide tartozik. Tehát nem elég, ha szeret, de támogatnia is kell, ha válságba kerülsz bármilyen okból, mint ahogy azt feltételezem te is megtennéd. Tulajdonképpen e téma kapcsán ki is derült, hogy megtetted.

2.Igazán beláthatná a párod, hogyha az öregék oly gyakran támadnak téged, akkor valami nagyon nem stimmel, és mivel ő ismer téged jobban, ráadásul a szeretet oldaláról, neki is kell látnia mi az igazság. Egyébként az igazság az, hogy a férjed szemellenzővel jár.

3.A pénz kérdést én ott közelíteném meg, amit kérdéses esetben egy nagyon jó barátom mindig számba vesz: a gyermek. Ő sose venné ki a gyereke és családja szájából a kaját, átvitt értelemben értendő persze. Másrészt, nem hiszem el, hogyha akár csak 50 ezerrel többet kapnátok a példádból lehozva, az akkora gondot jelentene még nekik. Nektek viszont az már 150ezerből kiindulva igen jelentős életszintjavulás, és akkor ezt megint hadd kössem a gyerekhez és a családhoz.

4.Az én családomban a terstvériesség dominál. Fifty fifty. Ha valaki mégis rászorul, akár tartósan, akkor megbeszéljük úgy, hogy minden érintett ott legyen. Ha az öregék téged ebből kihagytak, akkor az onnantól fogva egy igazságtalan és részrehajló döntés akkor is, ha nem dolgozol ott. Ugyanis a párod viszont ott dolgozik.

5.Ha téged zavar -engem és megkockáztatom sokakat zavarna, hogy folyton a nyakatokon lógnak, akkor a férjed köteles legalább kompromisszumos megoldást keresni. Engem innen felháborít ez az egész olyan szinten, hogy legszívesebben kivágnám a monitort is. De tényleg, mi az hogy nem hallgat meg, és azzal takarózik, hogy náluk meg téged véd? Ez nem érv. Köteles meghallgatni!!

Tudom, hogy kellemetlen dolog amit írok, de ha nem találsz megoldást és nem válsz keményebbé, akkor lehet hogy csak válás marad hátra. Annak ugyanis nincs értelme, hogy felőröld magad egy olyan ember mellett, aki nem igazán partner az életedhez, vágyaidhoz. Tönkre fogsz menni.

Bocsánat hogy ennyit írtam és sajnálom hogy csak ennyit tudok javasolni! Egyébként lehet meg kellene mutatnod neki a reagálásokat...

Üdv: 30 éves férfi!

Nos.

Ismerős anyja: házasság, költözés a férj szülői házába. Mama más pályát szánt a fiának, így ennek megakadályozóját látta és utálta a feleségben. Apuka tiktakkolt mint az órainga anyu és feleség között. Jó polgári állások egyébként, rendezett anyagiakkal, gyerekek. Alkoholizmus, dohányzás. Család szétesik, züllés, gyerekek sorsa enyhén szólva kifogásolható. Férj meghal az életmód/daganatok kombinációjában. Párja hullarészeg, észre se veszi. Mama közben öreg és gyöpi, de veszekedni még mindig tudnak, fia halálába végképp belekattan. Gyerekek felnőnek (nagykorúság), mehetnek amerre akarnak, hamubasült pogi viszont nem jár (nincs háttér). Mama kihal. Anyu holtrészegen él-hal. Később nála is daganatok és halál. Házasságtól a sírig tartó boldogtalanság.

Tehát: lehet várni, meg lehet magadnak társat keresni a nincs / mama kedvence helyett. Vagy nyelni, amíg bele nem fásulsz. Váláson v. költözésen (bár költözzön ő, neki hiányzik apu-anyu) elgondolkodás, a tettlegesség ki nem zárásával ajánlott.

Persze ezt szép alaposan, fel kell tálalni, nem derült égből, bár könyörgöm, egy férfinek tudni kellene, hogy melyik a családja, mit akar a biztos hátterének és kit a társának tudni. Nincs átmenet, csak igen és nem.

Pont, ha egyszer leülnétek komolyan és keményen beszélgetni, rá kellene döbbenteni, hogy az egyetlen esélyetek a közös életre a KÖLTÖZÉS. Ha ebbe nem megy bele, akkor nem akar veletek élni. Választás elé kellene állítani, mert felőrlődsz idegileg.

Mi az, hogy egyedül lenne egy másik városban?? Hát már nem kisfiú tényleg, hanem önálló (?) családos ember. Na ne, hihetetlen.

MInden jót kívánok neked.