Van valaki aki hasonló cípőben jár?

Kezdem az elején. %hónap után házasodtunk össze és akkor úgy éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere ami mára a legszomorúbbá vált. Szeptemberben volt az első házassági évfordulonk. Mióta együtt vagyunk semmi nem sikerült nekünk amit szerettünk volna csak pofon pofon hátán. Minden problémával nekem kell megküzdenem őt igazából semmi nemérdekli. Sportoló sajnos nincs csapata 1 éve így bevétele se. Én törődök mindennel, én fizetek mindent. Kicsit belefáradtam 24évesen.Óriásit csalódtam benne emberileg.Ő próbál velem kedves lenni, ölel, puszil. De ami nekem fonos neki nem. Tudom soha nemcsalna meg és örökké velem lenne de gondoskodni nemtudna rólam. Ilyen embernek hogy szüljek gyereket? Valószínű hogy már nem szeretem? Idegesít ha hozzám szól, megölel, megcsókol.Csak a hobbijával van elfoglalva. Vele nemlehet a problémákról beszélni mert neki semmi nem probléma. Elmondtam már ezeket neki is és csak annyi volt a válasz ha havonta 500ezret adna én csak akkor lennék boldog. SZerinte. Ti mit csinálnátok? Váljak el?