Jó-e az, hogy a férfinek ítélik a fiú gyermeket és a nőnek a lány gyermeket, szétszakítva egy testvéri köteléket?

Én nem mások által ítélem meg magam. Pláne nem tőlem idegen, rossz momentumok alapján. Azzal azonosulok amivel tudok, az pedig nem a rossz, hanem a pozitívum.

Egyébként sok esetben az apuka gyakrabban is elvihetné a gyereket (nem feltétlenül napokra, akár délutánokra) - csak épp nem teszi. Amúgy meg ha már ott tart két felnőtt ember, hogy tiltani akarja a gyerektől a másik szülőt, mit gondolsz, csak a női nem képes erre? Ha az apához kerülne, és ilyenek a szülők, akkor nyilván fordított helyzetben is ugyanez lenne. De mint mondtam, nem a végleteket kell nézni.

21:38 Most Te is azt mondod, hogy a csúnya anyukák elveszik az apukától a gyereket, míg az apukák nem tesznek ilyet, ők nevelő szándékkal akarják maguknál tudni. Ennek most mi értelme? Erősen kétlem, hogy ez nem függő, embere válogatja, hogyan rendezi az ilyen helyzeteket.

16:48 Egyetértek Veled és sajnálom a párod helyzetét. De hozzáteszem ebből nem következik, hogy az édesanyjuk rossz anyuka, és az apjukhoz kellett volna ítélni a gyerekeket. Feltételezem az anyukának is épp így fájna fordított helyzetben. Azt is mondtam már, hogy szerintem sincs azzal semmi gond, ha az apának ítélik a gyerekeket, és abban is biztos vagyok, hogy sokszor így kéne dönteniük de az anyuka javára döntenek. Viszont még mindig kitartok amellett, hogy szerintem logikus, ha az alap az anyukánál való elhelyezés, ha egyéb dolgok miatt nem dönt az apa javára a mérleg (mint mondtam, szerintem ezt sokszor rosszul ítélik meg, de most nem ahhoz viszonyítok, ez másik téma). És persze ez nem azt jelenti, hogy egyetértek a kétheti pár napos alkalmakkal, amit kiszabnak. A normális szerintem az (lenne, meg néhol működik is), ha megbeszélés alapján akkor vinné el az apuka a gyerekeket, amikor akarja. De persze ehhez kéne egy normális kapcsolat a szülők között, ami manapság ritka...

"A ragaszkodás nem szeretet, hanem önzés. A szeretet az, amikor képes vagy lemondani a gyerekedről azért, hogy ne kelljen elszakadnia az anyjától és a testvérétől, amikor az ő érdekét nézed, és nem azt, hogy neked mi a jobb, ha a szíved beleszakad, akkor is."

Én ezzel a kommenttel értek egyet és az Anyák ösztönösen reagálnak minden kis apróságra, érzésre.

Nézzük meg alappéldaként az állatvilágot:

"Veszély esetében néhány nőstény karjaiba veszi kölykeit, vagy a hátán hurcolja el"

Kíváncsi lennék, hogy a lepontozó férfiak közül hányan előzték meg a feleségüket, mikor éjjel ki kellett pattanni anno a kisbabájukhoz. :)

A kérdező nyilván a volt feleség ismerőse, de nem ártana a férjet is meghallgatni erről a témáról. A bíróság nem véletlenül hozott ilyen ítéletet, ha nem tetszik, másolja be az ítélet indokolását. Ott le van írva mi miért történt.

Egyébként nem biztos, hogy jó a két gyereket egy helyre elhelyezni, mert mi van, ha nincs megfelelő lakhatás a 2 gyereknek egy helyen. A kislányt és idősebb fiút nem biztos hogy be kell zsúfolni egy 6 nmes szobába például. A két gyerek kapcsolata miért sérülne attól, hogy a másik szülőnél laknak?

igen, így tényleg egyoldalú, hogy nem ismerjük a másik oldal véleményét, sokszor két ember nagyon különbözőképp tudja előadni ugyanazt, és az igazságot még akkor sem tudjuk meg, csak ők ketten tudják, ki miben vetít.

azt sem tudtuk meg, mit is jelent pontosan, hogy a feleség elment. mennyi időre hagyta a férfira a gyerekeket. illett volna lemondania róluk, ha csak úri passzióból tette.

az meg, hogy a férfi uszítja a gyerekeket, hogy derült ki? ha így is van, majdcsak lenyugszik. lehet, hogy a feleség is uszítja az apa ellen őket.