Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez a kapcsolat tényleg meghalt? Hogy lehetett így elrontani?
2 évig voltam a párommal, fiatalok vagyunk. Nyáron volt egy abortuszom nem tervezett terhesség miatt. Én akartam a babát, de ő azt mondta, ha megtartom 90% az esély, hogy elhagy.
Azóta próbáljuk rendbehozni a dolgot, de azóta félig tudatosan félig tudatalatt büntettem. Szörnyen viselkedtem vele, csúnya dolgokat mondtam, hogy mennyire gyűlölm, hogy ő csúnya és majd találok jobbat és akkor lelépek.
Erre ő unta meg a bántásaimat, és hogy minden idegesített vele kapcsolatban, és elhagyott.
Most szörnyű. Fáj, hogy abortuszra kényszerített és nem mondta azt, hogy akkor vállaljuk a felelősséget és belevágunk, de ezt megbocsátottam neki. Próbáltam kedves lenni, de nem ment:(( Most, hogy elhagyott, úgy érzem menne, de ki tudja.
Hiányzik és szeretem, de nem tudom tényleg szerelmes vagyok-e vagy csak a megszokás és a ragaszkodás hiányzik?
Az abortusz előtti életemet akarom visszakapni vele. Mi lesz most?
de akkor miért szeretem még mindig?? annak ellenére, hogy miatta mentem bele az abortuszba, még szeretem??
lehet valakit akkor is szeretni, ha vmi szörnyűt tett veled?
és, ha mégse hagyott volna el a műtét után?
faxa kapcsolat lehetett, ő megzsarolt, te meg bünteted.
és ez kinek jó és miért?
kinek lenne ez jó a jövőre nézve?
szerintem ő már akkor is látta, hogy nem jó a kapcsolatotok és azért vett rá az abortuszra. ami utána jött az csak pont volt az i-re
visszagondolva lehet jobb, hogy mindkettő ment...ha mostitt lenne egy baba, aki rá emlékeztet, akit nem tudok ellátni, csak még kilátástalanabb lenne.
de tényleg ő a szemét?tudtam, hogy nem akar még babát, de belement, hogy naptármódszert alkalmazzunk,ami hülyeség volt tudom!!de tudta, hogy úgy megy el, hogy lehet semmi nem véd!
de aztán sokat ápolt a műtét után, én meg rondán viselkedtem vele, öngyilkossággal fenyegetőztem ,elmondtam a világ szarának, mert bosszút akartam állni. lehet, ha kedves lettem volna, az abortusz után még lett volna esélyünk?
Dehogy bocsátottál meg neki az abortusz miatt. Akkor nem büntetted volna ("Szörnyen viselkedtem vele, csúnya dolgokat mondtam, hogy mennyire gyűlölm, hogy ő csúnya és majd találok jobbat és akkor lelépek.").
Lépj egyet tovább. Gondold végig, miért is haragudtál rá? Mert éretlennek érezte magát egy gyerek felneveléséhez és ezt be is vallotta (csak nem ezekkel a szavakkal)? Jobb lett volna, ha később -már a kisbaba megszületése után- un bele a sírásba, a pelenkázás nyűgébe, az állandó éjszakázásba belefáradt párjába, a folyamatos pénzhiányba (hiszen mint írod, fiatalok vagytok)?
Bírtad volna-e ezután egyedül? Csak a picivel mindig? Szórakozás, lazítás szinte soha.
És, ha már döntöttetek, nem volt-e részedről igazságtalan tovább piszkálni a megváltoztathatatlan miatt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!