Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elhagyhatom a férjem csak mert szerelmes lettem valaki másba?
15 éve vagyunk együtt a férjemmel. Van két szép gyermekünk. A házasságunk pokol, nem működik, férjem nem is él családi életet, se a gyerekekkel, se velem nem törődik. Minden gond, baj, öröm csak az én hátamon van. Házaséletet nem akar velem élni már sok-sok éve, nem is szól hozzám szinte csak mocskolódva. Csúfneveim vannak, a gyerekek előtt is ordítozik velem és ugy szólít. Pl: sárkány nagyseggű, büdös asszonyság, buta liba, stb. Nincs benne semmi kedvesség, tolerancia. Reggel ébredéstől kötöszködik velem éjjel lefekvésig. A gyerekekkel kell aludnom már évek óta. A délelőttje mindig munkával, a délutánja pedig mindig italozással tellik. A maradék idejében a számítógépen játszik. A házimunkát elkerüli, de engem sokat bírál, nem jól takarítok, nem jól főzök, stb. Egyébként a házamunka melett 2 állást is betöltök. Soha nem ölel meg, eltaszít magától ha megsimogatnám. Felvetettem neki, hogy váljunk el, de ő hallani sem akar róla. Neki így minden jó. Úgy egy évvel ezelőtt aztán én változtattam egy kicsit az életemen, kapcsolatokat kerestem magamnak, ahol legalább a nemiségem kiélhettem egy kicsit. Volt 3 titkos kapcsolatom néhány hónapig, ami csak a szexről szólt. Nem lettem boldogabb tőlük, de lagalább ujból nőnek érezhettem magam. Azonban nemrégiben találkoztam egy férfival, aki alapjaiban megváltoztatta az életem. Egymásba szerettünk, szinte nem tudunk meglenni egymás nélkül. Vállalna engem a gyerekeimmel együtt, annyira törődik velem és szeret engem, hogy én még ilyet nem tapasztaltam senkivel. Mindketten úgy érezzük, bennünket egymásnak teremtettek. Egyformán gondolkodunk a világ dolgairól, egymás titkos álmai vagyunk. Ő nőtlen, bármikor készen állna a közös életre velünk. Tudjuk egymásról, hogy ilyen érzés csak egyszer találhat ránk az életben.
Mit tegyek? Ha az eszemre, ha a szívemre hallgatok, csak őt választanám. De szabad ezt? Az anyaságom nem kötelez, hogy a gyermekeim apjával maradjak? Ha elhagyom a férjem, ki fog csúszni alóla a talaj, gyámoltalan, belőlem merítette az erőt eddig is, még ha a gyalázkodásaival is. Sajnálom őt, ez az összes érzés amit érzek iránta. Mit tegyek?
Szia! Nagyon átérzem a helyzetedet, bár engem bántani nem bántott a VOLT férjem szerencsére soha.
DE! Az italozás, a szóban bántalmazás, a soha semmi nem tetszett neki, az ismerős.
20 évig tűrtem mellette, mert nem mertem lépni, pedig egy gyermekem volt, nem kettő.
Aztán megismerkedtem a mostani párommal, aki ezerszer más, mint a volt férjem, mellette találtam meg újra a boldogságot. Tudom, hogy mit érzel, amikor rágondolsz, amikor találkozol vele.
Szóval 20 év után váltam el, engem is megszóltak sokan, mert kifelé nem mutattam senkinek, hogy milyen sz@r az életem, de nem foglalkoztam vele. Még el sem váltunk, már összeköltöztem a párommal, aztán összeházasodtunk, megszületett a kislányunk és nagyon, nagyon boldog házasságban élek a férjemmel!
Sajnálom, hogy nem előbb találkoztam vele (40 éves vagyok, a férjem 39 szintén nőtlen volt), de a sors ezt akarta, elfogadtuk. Igyekszünk minden időnket együtt tölteni, szeretetben boldogságban.
Nagyon kívánom Neked, hogy minél előbb átérezd ezt Te is. Sok sikert hozzá! Kitartás, a boldogság vár Rád!
Ha én valaha ebbe a helyzetbe kerülnék, nem volna kérdéses számomra, mit lépjek...LE!
De az azért nagyon megdöbbentett, hogy hogyan tudott a férjed szülés közben megrugdosni..
Szerintem is egyértelmű. Vegyél erőt magadon, és menekülj!!!!! Egy jobb életért a sajnálatból el lehet, sőt el kell menni!!!
Minél hamarabb menj!!!!!!!
Nekem is ugyanaz a válaszom, mint előttem mindenkinek: válj el. Nem is kell róla beszélned a férjeddel, hanem be kell adni a válópert! És ne az vezéreljen, hogy van egy szerelmed, hanem, hogy ilyen vadállat a férjed!
Az én apám nem iszik, nem dohányzik, nem verekszik, de lelki terrorban, gúnyolódásban, alázásban, igénytelenségben, ápolatlanságban, naplopásban az élen jár. Anyám évtizedek óta tűr, megalázkodik, szenved. Soha nem szólította a nevén Anyukámat! Mindig csak "gyere ki", "hallod?", "p.csa", "ostoba", "féreg" meg ilyeneket mond.
Nővérem már férjhez ment, nem itt lakik. Én még itthon lakok, mert saját házat szeretnénk törleszteni a Párommal, nem pedig albérletet fizetni, de most már annyira gyűlölünk itt lenni, hogy csak albérlet lesz belőle...
Mindenképpen válj el, ha nem akarod, hogy a gyerekeid utáljanak otthon lenni és menekülni akarjanak onnan! Rossz társaságba is keveredhetnek ezáltal!
Sok sikert az új kapcsolatodhoz!
22/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!