Mennyire alkalmazkodjak? Mikor ő a gyermeket érintő kérdésekben csak kifogásokat keres?

kedves utolsó válaszadó, érdekes dolgot írtál, ebből a szemszögből ahogy te látod nekem még eszembe sem jutott hiába velem történik, meg..már itt a több szabadságra gondolok....hát lehet benne valami, de inkább abból az irányból, hogy ha a természetbeli dolgokért ugyanúgy felelősséget vállalna ahogy én , és kompromisszumokkal ezt meg lehetne beszélni akkor ez igen nagyon jó lenne.tényleg vágynék, rá!és a gyermek is valóban élvezné, csak az a baj hogy kivitelezhetetlen mikor az a válasz, hogy bevállaltad...és lerázza magáról...!ezzel gátolva engem a munkámban, az életemben,és mindenben....!tulajdon, képen nem probléma ez, megoldom, csak nem gondolnám, hogy ez normális, dolog így.főleg úgy nem hogy ha beszélünk, is csak az a téma hogy én mit nem csinálok, jól...amit a gyermek egyáltalán nem tükröz.tulajdon képen saját sértettségét fújja....!a gyámügyön azt a tanácsot kaptam, hogy próbáljak meg elszigetelődni, tőle, és betartani ami le van írva, hisz rugalmatlan, és a saját érdekein kívül, apuka, semmit nem néz......pedig itt nem róla van szó.hanem a gyermekről.akihez igazodni kellene.ÉS az a legnagyobb bajom, hogy ilyenkor eszembe jut hogy hogyan választhattam, én ilyen embert apának....ÉS sajnos, nem látom, a megoldást.....ezt a hozzáállás, valahogyan el kéne fogadnom......de annyira távol áll tőlem, mint szülőtől, hogy ez úgy érzem, nem nagyon megy nekem......mondjátok , meg nekem, normális, dolog ez részemről?A többi nő ahogy nézegetem, olyan egyszerűen el tudja fogadni ezt az élethelyzetet.ÉS félre ne értsen senki,én azóta már férjhez , mentem, és ő is megnősült, csak,az én környezetemben a gyermekek, gondolok, itt a férjemére....nincs elhanyagolva.ha kell kísérem, ha akar jön,a segíteni kell segítem, és jó a kapcsolat a volt feleséggel. na most ellentétben az én gyermekemnél, az új párja,ezeket nem látja, be, és félelmetesen, olyan nő, akit a viselkedése alapján, nem tudnék, szép szóval, jellemezni,és csak annyit csinál hogy módszeresen, ellenünk, hangolja az édesapát, majd kikiált engem, hülyének......most komolyan van erre más megoldás mint az hogy az ember hátat fordít?

van igazságod a gyerek biztosan érzi, de rémélem ennél többet sikerült belenevelnem...mint hogy köpködje azt az embert aki egész életében segített. ;)ha mégis így történne azt betudnám a saját kudarcomnak, és míg elnézést nem kér nem is kellene hogy rám nyissa az ajtót.. :)