Miért múlik el a szerelem a házassággal? Eddig minden olyan szuper volt, jól megértettük egymást, klassz volt az ágyban stb. Amióta hozzámentem egyre lagymatagabb az egész és már kifogásokat keresek a szex elkerülésére. Tiszta gáz.

Ha ne mondjuk,hogy beszéljétek meg akkor válj el!Ez csak rosszabb esz és többé ne házasodj!

hasonló cipőben járok, mint te. 26 éves lány vagyok, 2 éve házas. előtte 3 évig éltünk együtt, akkor még nem volt gond, pedig volt számla, bevásárlás stb..az esküvő előtt sosem vitatkoztunk, valahogy mindenben egyetértettünk. ( vagy csak akkor még valamelyikőnk engedett?) az első fél év házasság is maga volt a menny. aztán elkezdtünk építkezni. azóta minden pénzünk elmegy, és valahol ez biztos megvisel minket, hiába látszik az eredménye. fáradtak is vagyunk, szóval a régi napi szexből mára kéthetente maradt és egyre rosszabb. nagyjából megértjük egymást most is, bár azért ma már vannak viták, de olyan lett ez az egész, mintha tök jó haverok lennénk, vagy testvérek. én is próbáltam megbeszélni, de ő is csak megsértődik. hiányzik a szenvedély, hisz még oly fiatal vagyok. próbálom magam vigasztalni, hogy hosszú távon talán jobb így, hisz a lényeg, hogy jól elvagyunk. nehéz ügy, szerintem a férfiak ha már tuti megvan a nő, valahogy belekényelmesednek. barátnőmék is ugyanígy vannak, kitaláltuk, hogy néha elemgyünk nélkülük ide-oda, hogy lássák, hogy nélkülük is van élet, akkor pár napig, megint tepernek, de aztán annyi. a szexre visszatérve, már én is úgy vagyok, minél több nap marad ki, annál kevésbé kívánom.majd írj, hogy ha rájössz a megoldásra.

Én is úgy gondolom, hogy a megszokás lehet az ok. Ha az ember randira készül, egész nap várja a találkozást...aztán egyszer csak ott ébred mellette, ott fekszik le mellé este. Közben a napi problémák, munkahelyi robot, s elszürkül minden. Ha van lehetőség kikapcsolódni, 1-2 hétre elmenni üdülni kettesben, mindjárt működik a dolog. Tehetős,független emberek esküsznek a külön lakásra, s mindig ünnepi arcukat mutatják egymásnak. Persze ez nem fiatal, családalapítással foglalkozóknál működik, hanem akik még nem szánták el erre magukat, vagy már túl vannak váláson, gyerekek útra engedésén. Addig meg maradnak az ünnepnapok, meg a gondok megfelelő kezelése.

Ezért nem kell az első nagy szerelemből házasság. Előző válaszoló is 26 éves. 5éve van a pasival. Tehát 21éves kora óta...jó hogy nem működnek ezek...

nem múlik el, ha marad életed a családodon kívül is :) nekünk ez bevált, 5 éve vagyunk házasok...

Szerintem nem mult el a szerelmetek, csak kezd atalakulni egy magasabb szintu erzesse, amit szeretetnek hivnak. Ez lehet, hogy nem heves, de nagyon intenziv erzes es tartos is! Mivel gyereketek van es lesz egy masik is, most mar csalad vagytok. Ezzel pedig sok minden megvalozik. Van, ami rossz, van, ami jo iranyba. Nem hiszem, hogy a paroddal lenne gond. Ez egy termeszetes folyamat. Vallaltatok, hogy szulok lesztek, ezzel a kapcsolatotok is formalodott. Ezt igy kell elfogadni. 33 eves vagy, gondolkozz erettebben es orulj annak, hogy ilyen kincsed van! Van, akinek csak a langolo szerelem adatik meg par evig, aztan maganyosan eli az eletet. Most sok teher zudul rad, mivel kicsi babad van, ezert erzed ugy, hogy jobb volt, mikor szingli voltal, de ha belegondolsz, akkor maganyos lennel es egyebkent is, te vallaltad az anyasagot, senki sem kenyszeritett. Probald a dolgok jo oldalat nezni.

Ahogy hallgatom a barátaimat és olvasom itt a kérdéseket, az a tanítás ugrik be, hogy az "izgalom, a bizsergés" nem magától jön. Az első 1-2, szerencsésebbeknél még ugyanennyi év persze az összecsiszolódásé, a gondtalan szerelemé, bár akkor is számít az aktív részvétel az élmények közössé tételében. Később, házasság után meg főleg így van: a két félen múlik, hogy a bizsergést fenn tudják-e tartani, tenni kell érte, tudatosan, energiát kell bele fektetni, kitalálni, mitől oldódik a másik. Több feladattal jár az együttélés, pláne gyerekkel, s ez sokkal több energiáját emészti fel az embernek, kevesebb marad az ötletelésre, a romantikázás feltételeinek megteremtésére. Innen a partvonalról magyarázni persze könnyű...