Mivel okoznék kevesebb fájdalmat a kisfiúnknak? Ha többet, vagy kevesebbet találkozna az apjával?

Utolsó nem vagyok gyerek, miről beszélsz?

Tudod az apának is vannak jogai, még ha nehéz tudomásul venni akkor is.

Elhiszem, hogy nem beszéled tele a fejét az apja ellen, de te meg azt hidd el, hogy őneki "antennája " van arra, vegye a te negatív érzéseidet. Azon kellene változtatni. Például azzal, hogy belegondolsz, mennyire kell az apa-minta, a férfi minta, mert már szinte eltűntek a felnövő gyermekek életéből ezek./otthon, óvoda, iskola/

Neked hiányzik és ő sír: apa hol van?

Hagyd, amikor csak akar apja, legyenek "jó-barátok" - hidd el ez a legjobb "Pici lelkének". Sőt, most már egyre többet kellene vele lenni, hisz az első 3 év legfontosabb szereplője az anya /vagy régen +a dadus, és most alakul ki a férfiszerep.. /Az, hogy téged elhagyott, azt nem fogja mintaként állítani.

Meg fogja érteni most már 3-4 évesen: nem lakik ott, de mindketten szeretitek Őt. És ez a lényeg.

Kérdező, jól írják itt az előbb, először is neked és a párodnak kellene leülni és megbeszélni a kapcsolatotokat, mert a gyerek valószínűleg zömmel a te érzéseid veszi le, és arra reagál. Ha rólad azt érzi, hogy "baj van" akkor úgy fog reagálni, ha azt érzi, hogy "nincs baj", akkor meg úgy.

Az örvendetes, ha te tudatosan "nem beszéled tele a gyerek fejét", csak hát a gyerek a nonverbális kommunikációt természetesen ugyanúgy leveszi...

(amikor a párom egyszer régen elköltözött egy-két hónapra, az akkori macskánk is tökéletesen levette és kifejezésre juttatta a viselkedésében, holott egy macskának ugye végképp nem lehet telebeszélni a fejét, az csak a metakommunikációt értelmezi...)

Szerintem nagyon ügyesen csináltad, hogy azt mondtad neki, apu elköltözött, nem lakik itt. Ez még éppen nem hazugság, és apát se feketíted be vele (az elkerülhetetlennél nagyobb mértékben).

Azt nem értem, hogy miért gondolja az apja, hogy telebeszélted a fiatok fejét őellene, ha egyszer szegény gyerek éppen hogy azt szeretné, ha apa is többet lenne "otthon", azaz nálatok, többet találkozhatna vele.

Viszont abban biztos vagyok, hogy eltiltani nem érdemes. Ez olyan logika lenne, mint amilyen alapján régen a kórházakban a gyerekosztályokon akarták kb. nullára csökkenteni a gyerekek látogathatóságát. Az volt a nagyon "okos" érv, hogy a gyerekek nagyon felizgatják magukat a látogatás miatt, úgyhogy legyen kevesebb látogatás, vagy inkább egyáltalán ne.

Szerintem te ne ess ebbe a hibába, nem az a megoldás, hogy kevesebbet találkozhasson apával. Felizgatja magát és sír? Ez még a kisebbik rossz, hiszen lehet vele beszélgetni arról, hogy azért ilyen szomorú, mert nem találkozhat eleget apával. Így kijön a rossz érzésből valamennyi és kevésbé fog szenvedni. Ha egyáltalán nem találkozna vele, csak belül szenvedne, az rosszabb.

A lényeg hogy mond el a kisfiúnak a maga szintjén mi miért történt és hogy lesz ezután. Fontos tudnia mire számíthat.

A kiszámíthatóság akkor is jobb, mégha nem is lesz tökéletes ezutána kapcsolat, de legalább tudja mi várható.

Én is amondó vagyok, hogy attól hogy elváltatok, ő az apja maradt. Gyereknek szüksége van apára és anyára egyaránt, hogy egészségesen fejlődjön. Sajnos a válás helyrehozhatatlan károkat szokott okozni többségében, de ezt lehet enyhíteni, ha többet találkoznak, esetleg nála alhat...

Fontos, hogy ne beszélj az apa ellen és ő sem ellened- mármint a gyereknek. Ezt ti felnőttek tisztázzátok egymással.

Én tavasszal váltam el,akkor lépett le az apa.Az anyjánál lakik egy kis r.ngyóval.A fiát mindennap ő viszi oviba,ő hozza haza,nála van hétvégeken is elég sokszor,mikor meg éjszakás vagyok (heti 2-3 alkalom) ott is alszik.Azt látom,hogy a fiunknak,aki most 4 éves,ez jó.Jobb mint ha 2 hetente vinné el hétvégére.Sőt! Ha beteg a gyerek,együtt visszük orvoshoz,sokszor apuka vásárol be nekünk,ha nem jutok el boltba,ugyanis nincs autóm-azt elvitte,na meg még anyagilag is elég szépen támogat,megmondom milyen ruha kell a kicsinek,megvesz neki mindent.

Eleinte nagyon fújtam rá,de beláttam,az a legjobb a gyerek miatt,ha nagyon jó kapcsolatban maradok az apjával.Így valamiféle bosszút is tudok állni a r.ngyón,mert kinek tetszene az,ha a pasi folyton az ex-nél lógna...na de ez már más történet.(csalja is velem a nőjét hónapok óta)

El kell magyarázni a kisfiúnak az ő szintjén, hogy anya meg apa már nem tudnak tovább együtt lakni, de őt mindketten szeretitek és nagyon fontos nektek. Természetesen az a legjobb, ha annyi időt tölt az apjával is, amennyit csak tud. És akármennyire is nehéz, próbáld meg félretenni a sérelmeket és előre tekinteni: hosszú távon egy (3 lépés távolságot tartó) baráti kapcsolatot kialakítani a férjeddel.

Egy válófélben lévő nő

# 16/18

A vígét ugye csak viccnek szántad?