Normális, ha az elvált szülők együtt vesznek ajándékot a gyereknek, és együtt is adják oda?

Az ismerősök ránk is furcsán néznek emiatt, de nem érdekel, mert nekünk az jó, és FŐLEG A GYEREKNEK jó.

Mi 5 éve váltunk el, akkor volt a fiúnk 5 éves. Mindketten új kapcsolatban élünk, én házasságban és van egy 16 hónapos kislányom is a második férjemtől.

Sosem volt harag köztünk, már a váláskor is azt mondtuk, hogy normálisan fogunk elválni, és nem szakítjuk meg a kapcsoltatot.( Váláskor már mindkettőnknek meg volt a mostani kapcsolata, mert előtte 1 évet éltünk külön válás nélkül). Minden ismerősöm azt mondta, hogy : " Jajj minden pár ezt mondja, és senkinek sem sikerült, akit ismerek"

Szóval mi minden alkalomra közösen veszünk ajándékot. Számítógép, majd tv, vagy egyszerűen csak megbeszéljük ki mit vegyen. Szenteste mindig feljönnek és itt adjuk át együtt az ajándékot, de Karácsony első vagy második napján elmegy hozzájuk is ünnepelni, az ottani családdal( nagyszülők, nagynénik, nagybácsik)

Nálunk ez nem fura.Hetente minimum egyszer feljönnek a gyerekhez, és akkor együtt kávézunk, beszélgetünk, eszünk. ( Mi is bármikor mehetünk, csak a pici miatt könnyebb ha ők jönnek).

A Kislányomat a volt férjem és a párja nagyon szeretik, neki is ugyanúgy hoznak ajándékot, a volt anyósomtól pedig arany fülbevalót kapott mikor megszületett.

A volt férjem barátnőjével együtt járunk edzeni, és fesztiválra is együtt ment a 2 család.

A jelenlegi férjemnek az első évben furcsa volt, de már neki is ez a természetes. Féltékenység egyáltalán nincs, egyik oldalról sem.

Életünk azt a 12 évét lezártuk, túl vagyunk rajta, és mindketten éljük az életünket, DE a közös fiúnk miatt mindig is lesz közös életünk.

Most már azt mondják a barátaink, hogy " Ti vagytok az elsők az ismerőseink közül, akiknek sikerült jó viszonyban maradni válás után"

Szóval lehet így is, és a gyereknek ez a legjobb.

Igen, van új párom, és már rögtön a legelején kijelentette, hogy nem akar a gyermekem apja lenni, mert van neki apja.

Tekintve, hogy az apa is részt vállal a gyerek nevelésével kapcsolatos anyagi és erkölcsi feladatokból, ezért neki is "jár" az idő, a kapcsolattartás lehetősége - nem csak az ünnepeken, hanem a hétköznapokon is.

És pont azt írtam, hogy az ünnepnapokon is lehet "osztozni". Az, hogy Karácsonykor a gyermek eltölt pár órát a szüleivel közösen, az semmit nem von le a közös ünneplés értékéből, mert a többi időt az új partnerrel (is) tölti, plusz a nagyszülőkkel, rokonokkal, közeli barátokkal, unokatestvérekkel - nálunk ilyenkor nagy a vendégjárás. Rosszul esne, ha a párom ki akarná sajátítani az ünnepet arra való hivatkozással, hogy most már egy család vagyunk, mert nekem a többi családtag ugyanúgy része az életemnek!

Ez bármilyen esetben fennáll, nem csak akkor, ha gyermekes párral kerülsz össze: akkor is vannak, lehetnek más, fontos személyek az ember életében. A kialakult "szokásokat" pedig illik kölcsönösen tiszteletben tartani, illetve közösen új szokásokat kialakítani.

(Én pl. Szenteste a szüleimmel is találkozni szoktam pár órára, ez volt a kialakult szokás, akkor is így volt, amikor a saját családommal - férjemmel és gyermekemmel - töltöttem az ünnep nagyobb részét.)

# 41: Én is ismerek ilyen "mozaikcsaládot", ahol ez működik, pl. a volt feleség szokott vigyázni a férj második házasságából született gyermekére - a saját gyermeke féltestvérére.

Ha jó a kapcsolat, akkor nem kell patikamérlegen méricskélni, hogy ki kivel mennyi időt tölt el, mert a napi igények hozzák úgyis.

Egyébként most újra elolvastam a kérdést, és itt látom a "problémát": "Ha már nincs közük egymáshoz" - de van közük! Van közös múltjuk, és ha tetszik ha nem, közös jövőjük is, a gyerek miatt. Ez nem egy olyan kapocs, amit el lehet vágni. Nem is kell elvágni! Tudom, hogy általában az emberek szeretik teljesen "kidobni", ami már nem működik, de az a helyzet, hogy egy gyermeket nem lehet csak úgy kidobni, és a gyermekhez hozzá tartozik az apa is (sőt, még az apai nagyszülők és rokonok is).

Kérdező, maximálisan megértelek. Akik azt írják, a gyerek érdeke ez a karácsonyi színházasdi, azok vagy elvált anyukák, akik szívesen tesznek az új partner alá, vagy olyan gyerekek, akik még mindig arról álmodnak, hogy a szüleik egyszer újra összejönnek, vagy pedig sosem voltak az új partner helyében.

Ha az ember a válás mellett döntött, akkor ne csak a szürke hétköznapokon tartson ki a döntése és az új partnere mellett, hanem az ünnepeken is! Piszok önzőnek tartom - a saját lelkiismeretem megnyugtatása miatt - hitegetni egy gyereket, és tönkretenni a karácsonyát (az hogy hanyagolom őt Szentestén, nálam annak számít) annak az embernek, akit szeretek, akivel megosztom életem minden jó és rossz történéseit. Nekem az ilyen nem kapcsolat, hanem csak pótcselekvés. Kérdező, ülj le és higgadtan beszélgess erről a pároddal. Fontos a gyerek, épp ezért nem kell előtte úgy csinálni, mintha minden a régi lenne Szentestén. Szemétség vele szemben is.