6 éves fiam születése óta MINDENT szarul csinálok. A szexet is.2 éve megszületett másik fiam, azóta elment a kedvem a közeledéstől is. Hárpia. Újabban rendszeresen reggel jön haza. Vélemény?

Én azt nem értem, hogy ha a 6 éves fiad születése óta gondok vannak, akkor miért vállaltatok még egy gyereket? Ha már akkor sem volt minden rendben? Persze most már késő bánat, de komolyan nem értem, miért nem lehet picit előrelátónak lenni ha ilyen instabil a kapcsolat alapból?

Én leültetném egy hosszú beszélgetéshez, és rendszabályokat vezetnék be, a kapcsolat javítása érdekében. Gyerekesnek hangzik, de a feleséged is gyerekesen viselkedik úgyhogy nem baj. Ha együttműködik, akkor oké, ha nem, akkor két opció van: vagy elváltok, vagy kivizsgáltatod valahogy, mert az is lehet hogy gyermekágyi depressziós lett, vagy pánikbeteg, vagy egyéb idegi problémái vannak és azért zakkant meg. Nyugtatók szedésével ezt lehet orvosolni.

Hát... nem tudom még számít-e a válasz, de azért megírom. Nem mint szülő, hanem mint gyerek, aki tapasztalta a családi gondokat.

Milliószor jobb két elvált szülő konfliktusok nélkül, mint fordítva. Abból amit írtál arra következtettem, hogy neked fontosak a gyerekeid és valószínűleg jó apa lehetsz. :) Ha nem lehet megoldani, mert nem hajlandó javítani a helyzeten és tényleg olyan amilyennek leírod, szóval nem foglalkozik a gyerekekkel és eljár este, akkor a valószínű akkor is úgy marad, ha nála maradnak a gyerekek. Én a helyedben azért küzdenék, hogy velem maradjanak. Nem nagyon értek egyet azzal a felfogással, hogy a gyereknek az anyjánál a helye, ha az az anya alkalmatlan. Az enyémben se voltak meg az anyai ösztönök felém, meg is ölt volna, ha rajta múlt volna. (Sajnos ezt nem képletesen írom.) Lehet, hogy nála nem olyan súlyosak a dolgok, de sokkal inkább egy gondoskodó apa, mint egy nemtörődöm anya.