Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség! Hogyan állítsam meg a feleségem elhidegülését?
Mindketten 39 évesek vagyunk. 17 éves korunk óta vagyunk együtt, tudomásom szerint egyikünk sem csalta meg soha a másikat. Két gyermekünk van.
Kb. fél éve a feleségem hirtelen látványosan magába fordult, állandóan zenét hallgatott, majd kibökte, hogy nem szeret és el akar válni. Én aki erősnek hittem magam össze törtem mint a ropi, sírtam is, könyörögtem is. Megbeszéltük, hogy megpróbáljuk újra és az általa felhozott válóokokat (kevés figyelem, kevés ottoni munka) kiküszöböltem. Ennek ellenére nagyon magam alá kerültem nagyon nehezen dolgozom fel, hogy ő eljutott idáig, hogy ki tudta mondani, hogy nem szeret, és nem akar engem. Tanácsára pszichológushoz is járok, hogy megismerjem önmagam és el tudjam dolgozni ezt az érzelmi sokkot.
Mindezek ellenére nincs rendben otthon a dolog. Minden apróságon összekapunk. Úgy érzem, hogy nagyon türelmetlen velem. Hiába próbálok meg vele a végletekig türelmes lenni,ha felhozok valami komoly témát akkor szinte azonnal indulatos lesz velem. Hiába uralkodok magamon és nyugodtan próbálom meg elmondani, hogy mit érzek, felőle szinte mindig csak indulatot, türelmetlenséget érzek.
Sokat változott az utóbbi időben, akaratosabb, türelmetlenebb. Hiába beszélek a legkomolyabban az érzéseimről a szemembe mondja, hogy nem hisz nekem.
Szokatlan (kicsit merészebb) ruhákat hord. Egyre többet beszél a barátnőiről és hogy ők megértik őt.Közvetlenebb, nyíltabb az idegen emberekkel.Ő aki soha nem ivott most már poharazgat egy kicsit. Úgy érzem folyamatosan távolodik akármit is teszek, akárhogy is igyekszek.
Nagyon fáj a dolog. Nem akarom elveszteni a feleségemet.
Mit tegyek még, mit tehetek még? Segítsetek!
Ez nehéz. Mégpedig azért az, mert úgy látom, ő nem biztos, hogy teljes valójával téged akar. És a házasságot csak úgy lehet megmenteni, ha azt mindketten akarják.
Azt szokták mondani, megjavítani egy kapcsolatot legalább annyi idő, mint amennyi idő alatt elromlott. Tehát adott esetben évek. Te annyit tehetsz, hogy nagyon türelmes vagy vele, sokat segítesz neki, időről-időre megpróbálod felhozni a témát, hogy menjetek el kikapcsolódni, de ne csalódj nagyot, ha sokszor elutasít. Szerintem a feleséged nem igazán tudja, hogy mit is szeretne úgy igazán. Az, hogy most kinyílt (merészebb ruhák, poharazgatás, barátnőzés) talán annak a jele, hogy kicsit felszabadult valami alól (talán épp a kapcsolatotok okozta kötöttségek alól) és ez most jól esik neki. Az ivással vigyázni kell, de a merész ruhákért és a barátnőzésért ne szólj neki.
Szerintem a feleségednek is kéne pszihomókushoz járnia.
Biztos "kapuzárási pánikja" van. Nőknél ez előbb bekövetkezik, kb ebben a korban. Most rájött, hogy élni akar, és azt gondolja, hogy Te akadályozod ebben. Feltételezem szegény áldozatnak gondolja magát, aki a fiatal éveit rád pazarolta, meg a gyerekekre és most lázad. A fura viselkedés is ennek tudható be. Lehet, hogy valaki ráébresztette, egy barátnő vagy egy új, nálad jobbnak gondolt férfi erre az áldozat státuszra, hogy jobb élete is lehetne/lehetett volna. Ez nem feltétlen jelent megcsalást, csak erős fantáziát.
Ez egyébként nem mentesít téged az otthoni munka és a figyelem alól, de elképzelhető, hogy az sem segített volna, ha x évig nyalod a seg.gét. Ezt senki nem tudja. Mindenesetre legyen ez figyelmeztető jelzés, hogy nem jó utólag gondolkodni. A lelkiismereted legalább tiszta lenne, hogy mindent megtettél, annyival is könnyebb lenne a dolgod.
Ha nem jön be semmi én hagynám menni, sajnos szomorú tapasztalat, hogy ennyi idősen egy nő, gyerekkel nem igazán talál normális partnert, vagy igen nehezen. Főleg nem így. Majd újraértékeli a kapcsolatotokat, ha párszor pofára esik.
Persze mivel nem ismerlek, nem tudom milyen ember vagy, szóval ez csak egy elmélet, nem biztos, hogy igaz. Lehet, hogy valami miatt valóban soha nem fogsz már kelleni neki.
Nincs jó megoldás, nem is mondhatok fenti okok miatt, felelőtlenség lenne. Az élet majd megoldja. Az emberek egyébként akkor és akkorának látják a másik ember hibáit, ahogy épp akarják.
Hát nehéz ügy. Kérdezd meg, hogy hajlandó e egyáltalán aktívan részt venni a kapcsolatotok megmentésében, vagy nem. Ha nem, ne erőltesd, hagyd elmenni, majd rájön mi a szitu. Ha igen, akkor meg segítsen neked, mondja el mit szeretne, mi esik jól neki, mi nem. Kezdeményezz beszélgetést, kérdezd meg milyen volt a napja, mi történt vele, vagy olyan témában amiről tudod hoghy neki fontos és szívesen beszélne róla. De nem ártana azért neki is elmennie szakemberhez, vagy párterápiára ahol tudnának segíteni.
A nők azt várják, hogy a férfiak majd kitalálják, hogy mit szeretnének, pedig a férfiak nem gondolatolvasók, és ezt sok nő ok nélkül nehezményezi. Figyelmetlenséget sejt ott, ahol nem kéne. A másik, a törődés hiánya ami miatt a nők besokallnak egy idő után. Nálunk is volt ilyen időszak, csak én nem vártam meg a besokallással azt hogy már 39 évesek legyünk, én már 25 évesen besokalltam :D
Én is el akartam válni, mert úgy gondoltam, ha ennyire nem is érdeklem a férjemet ( a viselkedéséből szűrtem le ezt az ostobaságot, mert nem kérdezett tőlem semmit, és keveset beszélgettünk, mondjuk nagyjából semmit szinte ), akkor váljunk el inkább míg nincs gyerek, ne pazaroljuk egymás idejét. Nos a férjem teljesen ledöbbent, a végén meg kisült, hogy nem azért volt figyelmetlen, vagy nemtörődöm mert nem szeret, hanem mert " NEM TUDTA" mire vágyom ( pl hogy kifejezze az érzéseit, kedvesség, stb, apróságok ). Nálunk ez volt a gond. A férjem nem akart válni, megbeszéltük hogy megpróbáljuk helyrehozni, volt egy átmeneti időszak, az egy kicsit furcsa volt. A nőknél ez pl zavaró lehet, engem zavart, hogy csak azután lett kedves, miután válással jöttem elő, de nem vészes, pár hónap alatt ez elmúlik. Lehet hogy a te feleségednél is most ez van, ezzel pl nem tudsz mit csinálni, magában kell rendeznie ezt, és ha akarja, menni fog. Azóta viszont jó a kapcsolatunk, én felfogtam hogy a párom nem mentalista, és ha nem mondom meg mit szeretnék, akkor ő azt nem fogja tudni kitalálni, a párom pedig jobban odafigyel. Azóta van két lányunk is. Mi is 17 évesen találkoztunk, most vagyok 33 éves, párom pedig 35.
Érdekes ,nekem nem volt kapuzárási pánikom,43 éves vagyok,és nő.25 éves házasok vagyunk,és még régebbtől együtt járunk.Első volt,és azóta se volt más...
Az elhidegülést nehéz visszafordítani, megállítani, pláne ,ha már egy 3. is a láthatáron van.
Azt tanácsolom, ne sírj előtte, inkább,akkor, ha senki se lát, mert, ettől nem leszel a szemében vonzóbb,ha már elindult az elhidegülés a részéről.Inkább gyengeségnek, férfiatlanságnak látszik.Lehet lepontozni, de ez a véleményem.
A nőknél a 4. X az nagy vízválasztó. Talán azért mert a dokik eddig ajánlják a szülés. Édesanyám is magába fordult, mikor elérte, egy-két évig eléggé morc volt, aztán rájött, hogy nem szakad le az ég, és kivirult. Keresztanyám augusztusba éri el a negyvenet, mindenféle fiatalító csodacuccot megvesz, ect, őt is elkapta ez az öregedek-hiszti.
Mondtam a férjemnek, ha én is elkezdem, felhatalmazom arra, hogy jól képen töröljön!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!