Miért gondolják sokan, ha elválnak jobb lessz?

Én nem tudok huzamosabb ideig senkivel sem boldog lenni.

Ennek tudatában senkinek sem mondtam igent soha még a legnagyobb fellángolás közepette sem.

Nem őket hibáztatom, a hiba az én készülékemben van. Sajnos.

Én meg sok olyat ismerek,akik az anyagiak miatt maradtak együtt.Konkrétan a saját szüleim is ebbe a hibába estek. Ismerek olyat,aki pusztán totál elvesztette a saját önbecsülését és inkább van együtt már 30 éve egy sz*r ócska ember mellett,minthogy teljesen egyedül legyen a lakásba!

Sajnos egy élet is kevés, hogy kiismerjük a másikat...Innentől kezdve mindig két megoldás van, vagy igen,vagy nem...

Én csak annyit tudok, hogy a szüleimnek jobb lett volna,ha elválnak...Eléggé nagy bennem a félelem, hogy én majd hogyan fogok tudni dönteni később.Mert nem vagyok híres a hosszú komoly kapcsolatokról...

Amit én látok a leggyakrabban az inkébb a változásról szól.

Ha valaki nősül / férjhezmegy 1x, 2x évesen az ahogy a világ is körülötte, úgy ő is változik.

Pl. húszéves lányka, álomparty, szerelem... Harminc évesen a szelíd kis naiv lánykából egy felnőtt, érett, vagány nő lehet aki nem is hasonlít 10 évvel ezelőtti énjére. Ha a férfi nem véltozik vele mert nem együtt csinálnak sok mindent az életben akkor lemaradhat, ugyanolyan maradhat vagy teljesen másfelé is változhat mint ami összeillik egy ilyen nővel. De ugyanez igaz fordítva is.

Második okként a butaságot látom.

Sajnos Magyarban az oktatás nagyon primitív és elmaradott, az iskolában ilyeneket oktatnak pl: "Bazalt - Kőzetalkotó ásványai: olivin (zöldes), piroxének és plagioklászok. Alacsony a SiO2 tartalma (50%). Járulékosan apatit és magnetit majdnem mindig előfordul benne"

Azt viszont nem, hogyan kellene élni, mit gondoljunk a világról, emberekről, hogyan viszonyoljun a kapcsolatokhoz, hogyan szocializálódjunk...

Ezért aki kikerül a világba nem tudja hogyan érdemes élni, azt hiszi ha a környezetnek megfelel akkor az ő élete jóvá válik akkor. Mert ha más tökéletesnek hiszi akkor ő azzá is válik. Pl. menő autó, divatos ruhák...

Így a legtöbb ember nem magának keresi a boldogságot csak meg akar felelni. Ezért a család sokszor másodlagos lesz, fáradtak lesznek mert a sok teljesen felesleges dolgot amit szereznek fárasztó előteremteni.

Nem marad energia egymással foglalkozni.

Sokszor mindkét fél hibás - de a változás tényleg segíthet. Nem feltétlen azért mert mással könyebb, hanem mert máshoz már sokkal jobban áll hozzá a váló fél, mert rádöbben az élet fontossági sorrendjére, többet tesz bele a kapcsolatba.

Vannak helyzetek amikor igenis jobb amikor elválnak. Vannak helyzetek amikor látszatra minden szép és jó,de a valóságban pokol a házaspárok élete.

Ismerek is ilyen családot. 20 éve házasok. Ha az utcán vannak, ha mások látják akkor mosolyognak egymásra,kedvesek. Otthon meg szinte ölik egymást. De ahogy mondják mindenki magánügye mi folyik a 4 fal között.

Én elváltam. A fiam 8 éves volt. Nekünk nem működött a házasságunk,és a legjobb megoldás az volt,hogy külön éljünk tovább. Sem nekem, sem a volt férjemnek nem volt életcélja az hogy az egyetlen életünket elfecséreljük egy olyan kapcsolatban amiben pocsékul érezzük magunkat.

Én és a volt férjem is újra házasodott. Lassan 15 éve boldog házasságban élek a második férjemmel. Ahogy a volt férjem is boldog a feleségével.

Vannak helyzetek amikor igenis egy válás a lehető legjobb megoldás,hiszen az ember hibázhat,és a hibáiból tanul. Másodjára már igyekszünk úgy társat találni,hogy az előző hibáinkat nem követjük el újra.

Én 15 év házasság után elmondhatom, hogy jó döntés volt az előző válásom. Nem mondom,hogy nincsenek néha veszekedések, vagy durcáskodás a részemről..De több olyan napom volt ami boldoggá tett,Amiért még ma is úgy érzem,hogy a 40 évemmel milyen fiatal vagyok még.Amikor rádöbbenek,hogy aki mellettem fekszik azt szívből szeretem.

Két okból:

a) tényleg jobb lesz, azaz nem lehet helyrehozni a problémát (ezek azok az esetek, mikor elvakultan csakis a szerelem miatt házasodnak, majd felszáll a rózsaszín köd, és nem marad más, csak az ellentétes értékrend, más életfelfogás, különböző igények és vágyak. Tipikusan azok a párok, akiknek nem is szabadott volna összeházasodni.)

b) Egyszerűen lusták, kényelmesek ahhoz, hogy javítsanak az elromlott dolgokon. Ha két ember valóban összevaló, akkor is 'ellaposodhat' a kapcsolat, csak hogy divatos kifejezéssel éljek. Megijednek attól, hogy - talán csak átmenetileg - nincs szex, sok a munka, a párjuk, akit hajdanán olyan szépnek találtak, mostanra kissé ráncos, pocakos. Ezek mind olyan dolgok, amik a házasság velejárói lennének, csakhogy úgy nevel minket a média és maga az egész világ, hogy az igazi szerelem örökké ég, ha ritkábban kívánja valaki a másikat, akkor már nem is szereti. Ilyenkor jönnek a megcsalós sztorik, merthogy a "párom nem figyel rám". Arra senki nem gondol, hogy a párunknak lehet beszélni az igényeinkről, neki pedig illik komolyan venni mindezt és fordítva.

A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy a külsőségekről, a szexről szól minden, miközben sehol sem hirdetik, hogy egy jó kapcsolat elengedhetetlen része a beszélgetés. Ha valakivel eddig sem tudtuk megbeszélni a gondjainkat, akkor ez később csak rosszabb lesz. Egy házasságban már félre kell tenni az egyéni érdekeket, a szégyellősséget, stb. Ez nem megy sokaknak. Gyakorlatilag az emberek töredéke és a párkapcsolatok igen kis hányada alkalmas csupán házasságra, ezt azonban senki nem hajlandó beismerni, merthogy 'neki is joga van a boldogsághoz'. Aztán pár év múlva mégis boldogtalan lesz. Érdekes dolog.

19L

Az én anyukám elvált az apukámtól, és jobb lett. Sokkal jobb. A vérszerinti apukám verekedős, részeges ember volt. A (nevelő) apukám egy rendes ember.

A legnagyobb gond, ami előjött, 2001-ben történt, egy vasárnapi napon, amikor Hakkinen autója leállt a Spanyol GP utolsó körében. Apa Hakkinen, Anya Schumacher rajongó, és volt egy nagy vita az erkölcsi győzelemről.

24/L

"Gyakorlatilag az emberek töredéke és a párkapcsolatok igen kis hányada alkalmas csupán házasságra"

Ez igaz, de mint minden ez a készség is fejleszthető, tanulható.

Az a baj hogy hatalmas egóval "jobb vagyok mindenkinél" hozzáállással nem lehet fejlődni, nem látják a hibákat.

Úgy kellene élni hogy lesz...i a szomszédok véleményét és a családra odafigyelni. Amíg az érdekel valakit a szomszédjai mit gondolnak róla nem lesz boldog élete.

Egy válás azért általában egy kis alázatot is "belever" az emberekbe.

Kár hogy a nélkül nem megy sokaknak...