Másnak is ilyen pokoli nehéz meghozni a döntést?

30-as éveinkben járó kétgyermekes házaspár vagyunk, én vagyok a feleség. Egy ideje tudom (sajnos későn jöttem rá), hogy a férjem a kapcsolatunk kezdetétől kifelé kacsingat, értsd régi hölgyismerősével szexchat-el, volt, akivel találkozott is, hogy szexi fotókat készítsen róla (a hölgy kérésére állítólag), és kicsit több lett a dologból (nem konkrétan lefekvés, de mondjuk úgy, még "időben" leálltak), és a legutóbbi, hogy egy volt szeretőjével (csak szex volt köztük pár hónapig, nem jártak) beszélt meg randit, hogy kicsit "levezessék a feszültséget", a régi szép idők emlékére, a nő kapásból belement. Végül nem találkoztak (tudtommal), mert lebuktak: a skype-unk közös, mégha én kb. évente 1-szer lépek is be (ezért bonyolítja ott az ilyen irányú dolgait, amit ugye aztán én el tudtam olvasni).

Amit itt leírtam, az alapján sokan azonnal borítanának (a férjemmel átbeszéltünk minden esetet, mivel minden alkalommal lebukott nem tagadott, de azt mondta, sosem gondolta komolyan, persze...), én mégis tépelődöm, senkinek nem merek ezekről a dolgokról beszélni a családban, baráti körben, mert szégyellem mindazt, ami történt. Eleinte magamat hibáztattam, de tudni kell, hogy itthon mindent megkap (már amit nőként meg tudok adni, nyilván más nő nem tudok lenni, ha épp ez hiányozna neki), és nincs köztünk veszekedés sem, eddig szemet húnytam, mindig adtam egy új esélyt. Most viszont betelt a pohár a legutóbbi esettel. Az eszemmel tudom, hogy a gyermekeimnek is az lenne a jobb, ha az anyjuk nem menne tönkre az apjuk miatt (a gyomrom kezd kikészülni a sok idegeskedéstől, mert hogy "helyrehozzuk a dolgokat" sokmindent elfojtok magamban).De tudom, hogy semmi nem fog változni, és nekem, nekünk jobb lenne külön. De egyszerűen, mint írtam, szégyellem mások előtt is felvállalni, hogy tönkrement a házasságunk. A családomban ritka a válás, és többnyire jó, szeretetteljes kapcsolatokat, házasságokat látok a szűk környezetemben. Talán ezért ilyen nehéz? Vagy miért? Más hogyan döntene, és hogyan élte meg ha volt hasonló helyzetben?