Tudat alatt érhet egy csecsemőt lelki trauma, ha a szülők elválnak?

Hogyhogy tudat alatt? Tudatosan éri. Az emlekezesunk a traumák miatt véges. A legutolso olyan trauma utáni idore emlekszunk csak vissza, amit keptelenek voltunk ép ésszel feldolgozni.

Van, aki szuletese esemenyeire is emlekszik, de van, aki csak 18 eves koraig emlekezik vissza.

Én 3 hónapos voltam, amikor a szüleim elváltak, és rendszeresen láttam apámat, tehát jelen volt az életünkben, és mégis...

Kiskoromban folyton azon gondolkoztam, hogy melyik hírességet(férfit) kérjem meg, hogy fogadjon örökbe.

Jó, óvodás voltam, aki nem tudja, mi az örökbefogadás, de mégis, folyton azt néztem, hogy ki lehetne az apukám.

A mai napig olyan apakomplexusom van, hogy szörnyű.

16 évesen már stabil párkapcsolatom volt, annyira akartam egy férfit, aki vigyáz rám.

És sajnos ezzel a "vigyáz rám" dologgal be is vonzottam a zsarnokoskodó férfiakat.

25 éves leszek, de, nem szégyellem bevallani, a mai napig arra vágyom, hogy egy erős férfi vigyázzon rám, hogy biztonságban legyek.

Ez van!

Vagy én vagyok egy gyenge nő, vagy tényleg ilyen hatása van, ha valakinek nincs igazán apja.

Nem érheti trauma,mert csecsemő,és még képben sincs,nem gondolkodik..

Az sem okozhat traumát,hogy csak egyik szülő neveli csak..

Ami gondot okozhat az inkább akkor léphet fel,ha "érettebb" korában amikor már felfogja a mondatok értelmét,úgy nevelik,hogy folyamatosan szóba hozzák a válópert és a rossz szülőt.

PL:

"apáddal azért váltunk el amikor csecsemő voltál,mert apád a farka után ment,és megcsalt..Egy hazug,disznó volt az apád"..

"apád egy alkoholista volt,állandóan vert minket"

Ezek a rosszindulatú emlékek amire sosem emlékezett maradhat meg a gyerekben..

Igen, a csecsemő, születésétől, nagyon-nagyon „veszi” a szülők érzéseit, különösen az anyáét. Ha szomorú, magára hagyott, azt is, ha veszekednek azt is, ha csak színlelnek előtte, de közben nem szeretik egymást, azt is, ha nem örülnek neki, ha tehernek tartják, mindent.

Ezek beégnek, később nagyon nehéz megtalálni őket, kibogozni, hova vezetnek az okok, ha pl, fölöslegesnek, rossznak érzi magát, de „nem is tudja, miért..” -igen, ezek a traumák jellegzetesen később, 16-18 felett törnek fel...

És ~3 év alatt, vagyis addig, amíg meg nem jelenik beszédében az „én” – addig, a fogantatástól mindez nem tudatos tartományba kerül, „tudatalattiba” , nemracionális tudatrészbe.