Amikor a párod nem partner, akkor eljött az időa válásra?

Szerintem pedig próbáljatok valahogy inkább kilábalni ebből a helyzetből(nem tűrni kell!). A veszekedés a válás nem lehet megoldás mindenre. Egyikőtöknek sem jó, hogy a partnerségből az ellenségig jutottatok.

Valószínűleg úgy látja amit te csinálsz az haszontalan és csak az időd pazarlod, ami őt dühíti, hiszen azt gondolja ő tudja a jó megoldást csak te makacsul nem vagy hajlandó rá (ez tipikus és van amikor igaz is).

Nem jó a gyerekeknek sem. Ő a gyermekeid apja akit egykor szerettél és aki viszont szeretett. Mi változott meg? Van még olyan vonása amit szeretni tudsz? Beszélj vele nyíltan, mond el neki, hogy megfordult a fejedben, hogy elváltok, de ugyanakkor idézd fel magadban és benne is azokat a pillanatokat amik jók voltak és próbáld meg elfelejteni azt a feszültséget ami most van. Tudom ez szinte lehetetlen. De valószínűnek tartom, hogy rengeteg szerencsétlen körülmény van, ami miatt joggal vagytok dühösek. És ezt egymáson tudjátok levezetni (mert a szemét életen valahogy nem lehet).

Esetleg meguntátok egymást és már szorít az ami egykor jó volt? Ha már régóta nincsenek közös célok és vágyak nem lenne jó keresni ilyeneket?

A gond, hogy belefásult ő is egy helyzetbe. A veszekedés és a támadás egy nagyon tipikus jele ennek. A részedről is. És az ilyen "cirkuszkirály" balhék ilyenkor születnek (főleg ha olyan dolgokért történnek amit egy normális ember le se pottyantana).

Ha a válás mellett döntesz: A váláshoz elég az indokod. De ez ne egy veszekedés keretében hirtelen sarkonperdüléssel menjen végbe! Ne várj a "hisztire" hogy "előrukkolhass" a válással. Ülj le vele minél előbb, minden előzetes cirkusz nélkül és mond el, hogy te így látod és szeretnél elválni. Kérdezd meg tőle ha ellenkezik, hogy miért akar veled maradni, mi a jó neki abban ha továbbra is színlelitek a házasságot? (EGY KICSIT FELEJTSÉTEK EL AZ ANYAGI RÉSZÉT! Ha neki nem megy legalább te, ha válás lesz majd ráérsz ölre menni minden szögért, úgyis így lesz. Ha hadonászva, követelőzve egymás fejére olvasva minden garast történik a válás felvezetése akkor is küzdelem lesz a "cuccokért"/gyerekekért/tartásdíjért. Ha neki ez nem ugrik be, azért neked legyen észben! Ha ő csak anyagiakkal tud hadonászni ilyenkor ne zavarjon, mert ez mellékes és a válásnál úgyis arról fog szólni minden. Ezt akár tudatosíthatod is benne finoman, ha már nem bírod. Az itt kimondott dolgoknak semmi hatása nem lesz a jövőre, ha tényleg küzdelem lesz belőle.)

Valószínű, hogy ő sem érzi magát jól a kapcsolatban így. Valamilyen érzelmei neki is vannak, és ha szépen ki tudtok jönni ebből talán a végén nem a keselyű ügyvédeitek lakomáznak a házasságotok holtestén. Lehet neki is jobb lenne külön és úgy, hogy bármikor nyugodtan láthassa a gyerekeit.

Mellesleg ezt a válást te már szerintem is eldöntötted. A hogyanját gondold csak át. Biztos akad jobb cél is mindkettőtök életébe mint egy nagy elhúzódó bírósági csata.

Szia!

En egy olyan családbol származom, ahol minden napos volt a veszekedés. Hárman vagyunk testvérek, én vagyok a legkissebb. Apám félre kefélt, anyám meg a hust is ledolgozta magárol (állás, házimunka, kert, 3 gyerek), kozben apán egy szalmaszálat sem tett keresztbe.

Vagy 5 éve ment el apám vagyis anyám elzavarta (ismént noje volt, utána szult is neki gyereket). Azota megnyugodott mindenki, édesanyám élete is jobb lett. Szukosen, de békében él. Már egyedul és mind kiropultunk, családot alapítottunk. Gyermekunk is van.

Rossz volt gyerek fejjel végignézni ahogy cirkuszoltak. Sokszor mondtam neki, hogy inkább elváltál volna, de o csak minket nézett és azért maradt vele. Sokkal nyugodtabb lett volna az életunk ha edesanyám hamarabb lép.

Szerintem is már csak a válás a megoldás.

Remélem segített a torténekem!

Udv.

25N

Szerintem a válás egy nagyon drasztikus lépés lenne, nem javaslom. Sokkal jobban hajlok az a vélemény felé, hogy meg kell próbálni közös nevezőre jutni, megtudni tőle, hogy miért lett ilyen, mi változott meg stb. Egykor valamiért összeházasodtatok, és ha valaki rossz irányba tud változni, akkor jó irányba is kell tudjon. Szerintem sok őszinte és mély beszélgetésre van szükség, még ha ezt első körben lehetetlennek is látszik.

Azzal feltétlenül egyetértek,hogy jogod van a boldogsághoz, viszont hidd el, ha elválsz, akkor sosem leszel olyan boldog már, mint amikor megházasodtál. Viszont ha sikerül visszafordítani a folyamatokat, akkor újra teljes lehet minden.

Szerintem az első lépés annak elhatározása, hogy a végsőkig küzdesz ezért a kapcsolatért. Ha ezt eldöntötted, keress olyan valakit, akivel meg tudod beszélni ezeket a gondokat, aki segít neked feldolgozni az eseményeket. Sokat segít egy jó barát.

Kérdező! Válj el mihamarabb!!!! Sokkal jobb egyedül a gyerekekkel és boldogan, mint egy élősködő energiavámpírral élni!

11:28 elég sajnálatos hogy ilyen semmirekellő élősködő, ribanc pasik vannak :(

Anyukádnak már a legelején lépnie kellett volna. Az ilyen és hasonló helyzetre találták fel a csodálatos találmányt: A VÁLÁST!