Jogos és csak én érzem úgy, hogy akik olyan nagyon sokszor válnak/szakítanak, azokkal nem stimmel valami?

"Vannak, akik az elsővel leélik az életüket."

Igen, vannak. Csondben, a zart ajto mogott oldoklik egymast, de nem lepnek, mert hat mit mond a szomszed.

néhány fiatalkori útkeresés után meglelik az "igazi"-t és boldogan élnek.

Igen, vannak. Mi az, ki az igazi?

Igen, utolso fajtabol is van boven eleg.

Mindenki ugy el ahogy tud, ahogy jonak latja. Kerdesedet hasztalannak, unalom elleni szernek latom.

Ismertem olyan párt, akik látszatra is összeillettek, de a nő megismerkedett valakivel, fellángolt a szerelem, és otthagyta a párját, a gyerekekkel együtt.

Közben lett egy közös gyerekük is az új párjával, és egyszer pár év múlva találkoztam a nővel, aki elmondta, mennyire megbánta, hogy szakított a régi párjával, visszacsinálna mindent, ha lehetne.

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy sokszor a meggondolatlanság is véget tud vetni egy kapcsolatnak, utána már lehet bánkódni, az esetek nagyobb részében nem lehet már többé visszacsinálni.

"csak én érzem úgy,..?" - Nem csak te érzed úgy, hanem még sokan.

"Jogos?" - Abban az értelemben, hogy jogod van úgy érezni, igen. Egyébként meg nem jogos. Minden eset más és más, mindegyiknek megvan a saját egyedi története. Még ha ismered is az illetőt, sokszor akkor sem tudod, mi van a háttérben. Nem bölcs dolog embereket megítélni egy ilyen információ alapján. Általánosítani meg végképp nem az.

Sok esetben van úgy, ahogy feltételezed, máskor meg nem.