Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyerekláthatás akadályozását hol tudnám bejelenteni?
Feleségemtől három éve elváltam. Van egy 10 éves fiunk akit ő nevel. A bírósági határozatban van szabályozva a láthatás. Az anya nem mondja ki, hogy nem engedi hozzám a gyereket, de megtesz mindent annak érdekében hogy a gyerek ne jöjjön. Kérdezzem meg a gyereket hogy akar e menni. A gyerek azt mondja kérdezzem meg az anyját mikor jöhet. Nyilván való az anyjának kellene ebben a dologban engedni, de nem teszi meg. Honnét vagy milyen segítséget
kérhetnék hogy legalább a határozatban leírt időt a gyerekemmel tölthessem?
Azt godolom az az arrogáns, de mindenképpen barom, aki még csak nem is ért hozzá, egy ügye volt, de jó ügyvédje (kérdés, mikor, mert ugya a jogszabályok nincseek kőbe vésve), és kicizellálja másnak a hozzászólását, fél-, vagy aligművelten, de sorstársként.
Én nem keltettem azt alátasztot, veled ellentétben, hogy bennfentes lennék. Még jó, hogy nem orvosi tanácsokat osztogatsz sorstársként, mert neked is fáj a lábad, hátha visszér...elég nagy, mondhatni 20 év gyakorlat kell ahhoz, hogy megítélj 10 sorból egy jogesetet, mi aléyeges, mi a lényegtelen, és hol kellee megfogni.
Kedves Kérdező. A gyermek átadásának helye mindeg az anya lakóhelye, tartózkodási helye, mivel más nem értelmezhető. Ha éppe Nyírbottyában van, akkor akadályozza akapcsolattartást. Ha tanukkal tudod igazolni, hogy akadályozza egyéb módo-pl. közvetett tanu lehet pl.a pedagógus, akivel közvetlenül is jogod van beszélni, mivel a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttdöntési jogod van.
Közvetett tanu lehet a veled együttélő személy, élettárs, szülő, aki a gyermek által elmodottakat hajlandó a hatóság előtt megerősíteni.
A nagyszülő is kérhet "láthatást", a te láthatásod rovására, ha ebbe együtt tudtok működni, megállapítják az ő kapcsolattartási jogát is, és akkor már ketten vagytok, akivel szemben az anya elzárkózik.
A fenti esetben mit tehetsz: beadvánnyal élsz a Gyámhatósághoz, megküldöd az irányadó ítéletet, és kéred az abban foglaltak érvényesítését. Sajnos vannak ügyitézési határidők, tehát nem feltétlenül érsz el vele sokat. Ha a jogsértés tényét meg is állapítják, elvileg bírságolhatják a gondviselőt, de csak akkor, ha a jogsértő állapotot fenntartja-ehhez meg kell várni a következő alkalmat. Javaslom, hogy az ítélettel menj el a Gyámhatósághoz, mert enyi tényadatból egyszerűen sarlatánság 100%-os választ adni. A bíróságra ne menj, mert ez nem jogsegélyszolgálat, ellenben ha tartósan szeretnéd a jogaid érvényesítését biztos kezekben látni, ayit megérne az ügy, hogy a papírjaidat mutasd meg, a személyes körülményeidet vázold egy ügyvédnek. Face to face, nem via net.
Ennyit rólad, "kedves" előző:
149/1997 (IX.10.) IV. fejezet 27.§:
(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
a) ...
b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
c) ...
Olvasd el a kormányrendeletet, hogy mit takar a szokásos tartózkodási hely, mert benne van, nem én találtam ki.
Vagyis NEM az anya lakhelye számít. :)
Gáz vagy.
Mondok egy példát észlény, hogy értsd meg, hogy mit takar a szokásos tartózkodási hely.
Gyermek bejelntett lakcíme x, de anyukának a pasijával y városban laknak és ott is jár oviba a gyermek. Vagyis életvitel szerűn y városban lakik, ergo ez a szokásos tartózkodási helye. Namármost ne akard megmagyarázni nekem, hogy x településre kell menni, mert oda van bejelentve holott nemis ott él. Erre jó ez a kormányrendelet, melynek alkalmazását ilyen esetben ügyvéd, bíróság, gyámügy is elismert, vagyis anyuka mehetett a búsba, hogy bosszúból több száz km-et autókáztasson.
Vagyis verheted a melled a jogi végzettségeddel, ha egy ilyen alapvető dolgot nem értesz meg. Vagy éppenséggel nem a családjog a szakterületed, ergo ebben a témában te is kontárkodsz, hisz egy jó ügyvéd nemis vállal olyan ügyet mely nem esik egybe a szakterületével. Lehet jogi diplomád, ha adott témában nem vagy naprakész. Mellesleg meg a felügyelő bizottság elnöke nem hiszem, hogy ilyenekben tévedne. Ha tényleg ügyvéd vagy, tudod kiről beszélek.
Kivéve, ha a gyermek x helyre van bejelentve, anyuka pedig y helyre ideiglenes tartózkodással.
Egyébként pedig alapesetben nem köti ki a bíróság az átadás-átvétel helyét pont azért, mert jogszabályban/kormányrendeletben szabályozva van.
A lényeg az, hogy vádaskodsz és orvosi esetnek titulálsz, holott több hozzászólásodban is bebizonyítottad, hogy nem teljeskörű a családjogra a rálátásod, mégha ügyvéd is vagy.
A felügyelő bizottságot pedig valóban elírtam, a fegyelmi bizottságra gondoltam. Vagy szerinted ez sincs?
Egyébként pedig nem kiforgatom mások szavait, csak az álatalam átélteket és a válóper során felhasznált jogszabályokat/rendeleteket osztom meg másokkal.
Tény, hogy a legjobb védekezés a támadás, bár tapasztalatom szerint ezzel azok az emberek élnek akik ész érvekkel nem tudják alátámasztani a mondanivalójukat vagy rájöttek, hogy nincs 100%-ban igazuk. Kettőnk közül pedig te voltál az, aki kapásból marhaságnak titulálta a hozzászólásomat. Vagyis tény, hogy az én stílusom is hagy mostmár némi kívánnivalót maga mögött, de érdemes lenne megnézni, hogy miért. Szivessen megnézném, hogy milyen ügyvéd is vagy, mert ismeretlenül rendkívül lekezelő és szánalmas stílusban adod elő az általd képviselteket. Véleményem szerint egy jó ügyvénél ez a kettő nem nevezhető éppen erénynek. Nem azt állítom, hogy semmiben sincs igazad, csak azt, hogy vannak részek, melyeket én mint laikus lehet, hogy jobban látok. Attól, hogy jogi diplomád van, nem feltétlenül tudsz mindent.
Higyj amit akarsz.
Bár szivesen bemutatnálak az ügyvédemnek, lehet két másodperc alatt megenne téged. hihi
A határozat végrehajtása tárgyában a Gyámhatóság jogosult eljárni-bírságolja a mulasztó felet. Bizonyítási nehézségek lehetnek –a z itt olvasottak szerint közvetlen és közvetett tanukat érdemes idéztetni. A gyermeket ebben a korban még nem hallgatják meg.
A bírósági döntéstől számított két éven belül az első fokon eljárt bíróság az illetékes, két éven túl akkor a gyámhatóság, ha a felek között nincs vita, azaz egyező akaratnyilvánítás mellett módosítják a kapcsolattartás szabályait. Bármilyen vita eseté ismételten csak a bíróság járhat el.
A szokásos tartózkodási hely nem közigazgatási kategória (Okmányirodai bejelentés, állandó-ideiglenes), hanem ahol életvitelszerűen tartózkodik a gyermek. Szükségbeni egybeesés a gondviselő szülőjével.
A bíróságra azért célszerű ebben az esetben visszamenni (amennyiben a gyámhatság nem lép fel megfelelően, vagy nincsenek eszközei), mert vita esetén a bíróság ismételt környezet-tanulmányt végeztet (a gyámhatóság megkeresése által).
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!