Annyira elegem van már a férjem viselkedéséből, mit tegyek?

Édes istenem! Hol olvastad,hogy a férjedet tartják jó embernek?? mert én sehol nem olvastam ezt...

De úgy látszik nem vagy képes figyelmesen olvasni a sorok között.Pedig elég sokan hasznos tanácsot adtak...(és még kioktatást sem olvastam sehol)

Húú, kemény dolgokat kapsz itt...

Amúgy nem az a lényeg, hogy a férjed jó, te meg rossz vagy... ilyen nicns. Mindenki hibázik. Csak ezt mindenkinek be is kell látnia, ha helyre akarjátok hozni. te is hibás vagy és ő is. Tény, hogy neked kell megteremteni a jó hangulatot otthon, hogy a férjed ne meneküljön onnan. panaszkodni nem szabad. Ez nem azt jelenti, hogy neked mindig mosolyognodkell, de ha megteszed egyszer és ráérzel, hogy ez így tényleg jobb volt, neked is, akkor mármegy minden. Amúgy ha már tudod, hogy el akarsz válni, akkor ezeknek a dolgoknak semmi értelme, de ha tényleg csak azért maradsz vele, mert nincs pénzed külön menni a gyerekekkel, akkor soha nem is lesz merszed belevágni... ezt halál komolyan kell eldönteni, hogy akarsz-e még ezzel a férfivel élni és ha igen, ha nem a válasz, a célért kell küzdeni, hogy megvalósítsd és nem kifogásokat keresni mindenre, mert ebből most csak az látszik, hogy rohadtul nem tudod, mit akarsz! Döntsd el mielőbb és neked is könyebb lesz!

Az én volt férjem ivott, nem dolgozott, verte a gyerekeket. Aztán én elmentem dolgozni, s elhagytam, 3 gyermekkel, kisebbekkel, s beadtam a válópert, pluszban még lakást is vettem. Igy én 3 gyermekkel maradtam egyedül + rezsi + lakáshitel + egyebek. Én összeszedtem magam, s sikerült talpra állnom. Ennek már 3 éve.

Közben egy éve van egy párom, akivel májusban lesz az esküvőnk, s pánikbeteg, de dolgozik, s a munkahelyén nem tudják, mert kezelteti magát. S ő már kiskora óta pánikbeteg. De találni kell egy hobbit, ami leköti, ő talált, biztosan te is találnál vmi hobbit biztosan, amivel le tudod kötni a gondolataidat. De munkát is kereshetsz, s akkor anyagilag nem függnél tőle, s el tudnál válni. Én legalábbis ezt tettem a volt férjemmel, csak elhatározás kérdése. S mielőtt bármit is mondanál, én pedig idegösszeroppanást kaptam, s utána saját magam talpra tudtam állni, nem volt semmi segitségem. Most itt van a 3 gyermekem, akit nagyon szeretek, itt van a párom, s jelenleg babát várunk júliusra.

34/N

Nem bántásból írjuk. Valószínűleg a pánikbetegség is úgy alakult ki, hogy nem mertél szembenézni az igazsággal, és inkább ebbe menekülsz!

Állj talpra! Szorítsd össze a fogad! Első körben menj el sétálni egyet, lehetőleg erdőbe, vagy mezőre, ahol friss a levegő, és közben gondold végig, mit is akarsz!

Szerintem próbáld meg felvenni a kapcsolatot a TE régi ismerőseiddel. Első körökben neten is tudsz rájuk keresni s megbeszélhetnétek pár találkozót régi sulitársakkal, kollégákkal. Mozdúlj ki! A ház nem azért van, hogy őrizd mint a véreb.

Reggel fogod magad, "na párocskám dolgaim vannak" itt a kaja, itt a gyerekek, érezzétek jól magatokat a négy fal közt vagy vigye őket horgászni, biciglizni, kirándulni, szomszédolni stb.

Nembaj ha elötte napokig készűlsz rá lelkileg, a fő, hogy neki meglepetés legyen s minnél frappánsabban, természetesebben add elő a távozást.

És egy gyakorold olyan heti - kétheti szinten. Ha belép a házba te már nyúlj is a kilincsért s pá.

Mert szerintem is az a gond, hogy ő sok emberel tud kommunikálni, többektől jön neki az energia neked meg senkit családon kívűl. Így persze egyrejobban tőle várod el ezeket. De ha neked is lenne pár jó szomszédnőd vagy barátnőd régről akikkel tudnál beszélgetni, kiadni a stresszt s ismét emberek közé szokni az lenne a jó. Mert egy idő után tudnál lazítani s a párod is érezné rajtad, hogy nyugodtabb vagy, nincs annyi elvárás felé s békésebb othon a légkör. Aztán akkor már te is tudnál új pletykákat, új helyeket ahova többen mehetnétek, gyerekekkel is. Szóval te is légy kicsit csavargósabb, tőle függetlenül!

Nem kell makulátran tisztaság othon, a gyerekek is nagyok már, tudnak segíteni benne. :)

remélem segítettem.