Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van élet a válás után? Főleg két gyerekkel? (tapasztalatok)
24/L Tudom fiatal vagyok még.És még simán találhatok párt meg kialakíthatok egy saját életet.De egyszerűen nem tudom elképzelni mi lesz a válás után.Nehéz magát a döntést is meghozni,de úgy érzem a gyerekeimen kívűl már semmi nem köt a férjemhez.
Ugyan akkor nem tudom elképzelni milyen lesz nélküle.És főként nem tudom hogy elszakíthatom-e a gyerekeket az apjuktól, most mikor végre elkezdett velük foglalkozni.De feláldozhatom az életemet a gyerekek miatt?
Akik voltak vagy vannak hasonló helyzetben, hogyan éltétek meg, és a gyerekek a válást.Esetleg ha tartható volt egy normális kapcsolat az ex-el, és a gyerkek sürűn etalálkoznak az apjukkal.
Előre is köszi a válaszokat.
változtatnod kell a szemléleteden. Meg kell érned! Te nem 24/L vagy, hanem 24/N!!!! Sőt: 24/Asszony
Korán mentél férjhez, de nem mehetsz vissza lánynak semmiképp. Hiába válnál el, mégsem lennél az a szabad leány , aki voltál. Azt eltemetted az esküvőn. Anya vagy és feleség, a bíróság ezen nem tud változtatni.
örülj, hogy a férjed látja, hogy szükséged van rá, és igyekszik ő is úg ytenni, hogy neked jó legyen. a szeretet fel fog ébredni újra, ha elfogadod, amit tesz érted.Türelem.
Milyen párt akarsz? A javát már kiválogatták. Akit találhatsz: vénlegény: az szórakozni akar, vagy végre saját gyereket, nem a másét. Elvált apuka: egy csomó zűrt veszel a nyakadba a saját zűrjeiden túl. Ötvenes: pár évre kell a pipihús.
Egyéjszakás kalandot is nehezen találnál, mert hol, mikor, Hosszú kapcsolatot, már jobban meggondolja az a kevés maradék, aki még nem kélt el, meg aki máris elvált: minek kezdjen kétgyerekes anyával, mikor nyomulnak rá a gazdag, szép szinglik?
És ha találsz is: vele eljön ugyan ez a baj, hamar.
Jobb , ha maradsz a férjecskédnél. a gyerekek máris jól jártak.Ti meg megtanuljátok kezelni ezt az eltűnő szeretet problémát. Mással, máshol hamarosan felbukkanna ugyan ez, mert ez bennetek van, belül. Meg kel tanulni legyőzni. Csak máshol, mással még ezen felül lennének az elvált élet napi bonyodalmai.
Azért egy ötvenes ne 24 éves nőt akarjon már.. én 34 vagyok, de eszembe sem jutna egy vén totykossal kikezdeni.
Ettől eltekintve majdnem igazad van.
Amúgy visszamehet "lánynak", ha a gyerekeit örökbe adja, és irány külföld.
Mégegyszer köszönöm a válaszokta!Kaptam mindenfélét.
Sajnos itt már nem az a kérdés,hogy elakarok vállni.Sajnos már nincsenek meg azok az érzések amitől kapcsolat egy kapcsolta, vagy úgy érezném vele akarnék marad.Ez az egyik oka.A másik meg hogy egyedül sokkal nagyobb anyagi stabilitást tudnék biztosítani a gyerekeimnek mint vele.Persze jóban rosszban együtt,és én eddig kitatrtottam melette jóban is rosszban is.CSak sajnos 6 év alatt több volt a rossz mint a jó.Sok minden egészen addig nem zavart meg nem fogtam fel sok dolognak a súlyát amíg megnem születtek a gyerekek.Teljesen megfordult velem a világ és agyilag felkelletnőni a felelősághez amivel a két pici felnevelése jár.Hát ő ne nőtt föl,és nem várom meg míg esetleg kikapcsolják az áramot, vagy leterhelik a lakást stb.,mert ő képtelen max 1 évnél tovább megmaradni egy munkahelyen, szeszélyes, és úgy váltogat, mintha nem történne semmi.És én meg hiába könyörgök,hogy jobban ,megfontoltabban döntsön.És igen én azt tartom szem elött hogy a gyerekeim létminimuma, és létbiztonsága meg legyen.Mert ha rólam van szó én el vagyok vajas kenyéren hetekig,de a gyerekemnek nem ezt szánom.Meg hogy amióta együtt élünk össz-vissz 4 hóna volt amikor fent tudtuk tartani magunkat segítség nélkül.
Ja és aki azt írta hogy inkább keressek melette partnert, sajnálom de én nem ebben hiszek.Talán egyetlen dolog ami viszonylag normálisan müködött köztünk az az őszinteség.ÉS én úgy tartom ha már nem műkösk akkor inkább adjuk meg az esélyt egymásnak,hogy új életet kezdhessünk.És az hogy a válás után milyen szöveggel csajozik, az már nem az én gondom.
És mé valami nem a "fiatalságom"-at akarom visszakapni, meg a házasság elötti életem, mert tudom hogy az elmúlt, vége.És imádom a ygerekeimet, és semmi pénzért nem mondanék le róluk.És ha elakarná venni,foggal-körömmel, és minden erőmmel harcolnék értük.
Csak sajnos akkor amikor elkezdtünk járni szépen lassan feladtam önmagam érte, és mindenről lemondtam amit csak a száján kiejtett.(többek között a tovább tanulásról is) És most kezd ébredezni a hangom, és ez neki nem tetszik.És inkább lássák a gyerekeim, hogy (idővel) de van két boldog de külön álló szülőjük, mint hogy azt lássák, hogy nap mint nap szinte gyilkoljuk egymást, veszekszünk.
Mi lett veletek?
Elváltatok végül?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!