Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Nem tudok dönteni, kivüállók...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nem tudok dönteni, kivüállók tanácsára lenne szükségem! Mit tennétek a helyemben?

Figyelt kérdés
A történetem igen hosszú, de dióhéjban annyi, hogy van egy 14 éve tartó házasságom, és egy közel 7 éve tartó szeretői viszonyom. Nem akartam soha, hogy a már meglévő gyerekeim nyugalmának a róvására menjen bármi, ezért amit lehetett csak türtem a férjemtől! A két terhesség után, sajnos nem tudtam visszanyerni a régi alakom (45 kg) és maradt rajtam egy kis felesleg, a melleim óriásak maradtak, emiatt gyakran csúfolt és hájasnak nevezett, egy idő után én sem találtam magam már vonzónak, így nem kezdeményeztem én sem nála szexuálus aktust, de néha még élni sem volt kedvem, bár igyekeztem mindent tökéletesen megcsinálni, a háztartásban, a gyerekek körül, miután lejárt a gyes, újra elkezdtem dolgozni, ahol csakis pozitív visszajelzéseket kaptam mindenkitől, kezdtem újra magamra találni. Ekkortájt ismertem meg azt a fiút is akivel szeretői viszonyba bonyolódtam. Minden itthoni teendőmet, ha lehet még nagyobb kedvvel végeztem, lendületet adott az életemnek ez a kapcsolat, ismét nőnek éreztem magam, ő egyidős velem, minden teljesen jól működik köztünk. A legelején én az önbizalom hiányomból adódóan nem hittem el, hogy ő komolyan gondol rám, ezért nem is vettem komolyan őt, ő elkezdett nyomozgatni utánam, emiatt én ezen nagyon megsértődtem, és egy egész évig nem szóltam hozzá. Közben ő megismerkedett egy másik lánnyal akinek szintén családja volt,de időközben ő elvált és egy másik megyébe költözött, hétvégén tudtak csak találkozgatni és a gyerekek miatt az sem tudott túl jól müködni, a gyerekek nagyon kötödtek az édesapjukhoz, őt nem tudták elfogadni. Mivel egy munkahelyen dolgozunk, nem volt nehéz újra egymásra találnunk, immáron neki is volt párkapcsolata, nekem pedig a családom. Én el tudtam fogadni ezt a helyzetet, bár néha nagyon rosszul esett, hogy a panaszok ellenére hétvégén újra és újra nála köt ki. Így telt el csaknem 3 év. Egy idő után én elviselhetetlennek éreztem ezt a helyzetet és szakítani akartam vele bármi áron. Ő végső elhatározasra jutott és szakított a másik lánnyal. Azóta csak én vagyok az életében, ennek már több éve. Csodálatos évek voltak ezek így, tavaly viszont egy malőr folytán a férjem tudomást szerzett a kapcsolatunkról, felvette a kapcsolatot vele és közölte, hogy nem maradhatok tovább a házban (ami egyébként az én és a két gyerekem tulajdona) ígéretet tettünk neki, hogy amint megfelelő helyet találunk elhagyom. Eltelt több hónap mire megfelelő albérletet találtunk. Már a foglalás időpontját is megbeszéltük a kiadó ház tulajdonosával, amikor teljesen őszinte kiborulás kiséretében közölte velem, hogy inkább mégse próbáljuk meg a közös életet egymással, mert ő nem tudja magára vállalni 4 ember sorsát, mert mi van ha újra azzal kell szembesülnie, hogy alkalmatlan egy "idegen" családbavaló beilleszkedésre. Ő az édesanyjával él, egy több szobás lakásban kettesben, közelebb van a negyvenhez mint a harminchoz már, a neveltetésének köszönhetően elég magábazárkózó típus. Szeretettel, szerelemmel gondolok rá. A férjemre is szeretettel gondolok, amiért viszonylag higgadtan és türelmesen viselte a kialakult helyzetet, gondolom ebben a gyerekeinknek is volt szerepe. Nekik egyikünk sem akar rosszat.A férjem amióta kiderült, a kettős életem (azt nem árultam el neki, hogy több éves a kapcsolat, csak hogy pár hónapja kerültem az illetőhőz közelebbi viszonyba)teljesen megváltozott, foglalkozik a gyerekekkel, nem tesz megjegyzéseket rám, igyekszik normálisan viselkedni velem, de szex csakúgy mint az elmúlt 8 évben ugyanúgy nincs köztünk, úgy élünk mint a testvérek. Nem tudom mi tévő legyek, próbáljam-e a szerelmemet más gondolatok felé terelni, hogy lépjen túl a kétségein, vagy próbáljam meg a férjemmel fenntartani ezt a házastársinak nem mondott, de nyugodt viszonyt a gyerekek nyugalma érdekében? kérem csak azok válaszoljanak akik nem moralizálni akarnak, hiszen pontosan tudom, hogy mikor és mikben hibáztam...
2011. márc. 15. 10:45
1 2 3 4 5
 11/44 A kérdező kommentje:
A gyerekek 11 és 12 évesek. Haszonélvezete van a férjemnek a fél ingatlanra, szóval mivel én hibáztam, fel sem merül, mint lehetőség, hogy ő elhagyná a házat. Azért kértem ki idegenek véleményét, mert én is pont ilyeneket gondolok (magamról is). Ha rá kell vennem valakit hogy velem akarjon élni a két gyerekemmel az már rég rossz és tényleg tőle vonom meg a lehetőséget, hogy esetleg találjon egy független, gondmentes lányt akivel szívestörömest együttélne, ha meg a férjem mellett maradok vállalnom kell, hogy a háztartási munka és a gyerekek nevelése mellett nem sok öröm jut ki majd a hátralévő életemben, nem tudom leküzdeni a tudatot, hogy ő egy selejtes darabnak tart már (és ezaz ami meggátol abban, hogy bármiféle helyrehozáson gondolkodhatnék nyugodt szívvel)
2011. márc. 15. 11:50
 12/44 anonim ***** válasza:
40%

Én "gyerekként" tudok hozzászólni a témához. Apám csalta édesanyámat, így elég kicsi voltam amikor különköltöztek, elváltak. Amikor nagyobb voltam édesanyám megkérdezte, hogy nem hiányzott-e egy "igazi" apa az életemből, és hogy, mit gondolok erről a döntéséről. Azt feleltem, hogy nekem ilyen apa nem kell, és én ugyanezt tettem volna a helyében.

A válaszom a kérdésedre; ne maradj azért a férjeddel, hogy a gyerekeknek mindig ott legyen az apjuk. Van egy szerelmed, aki megbecsül. Egyértelmű, hogy őt válaszd! A gyerekek (nem tudom, most mekkorák) de nagyobb korukban megfogják érteni. Most lehet, hogy ilyen a férjed, de mi lesz akkor ha visszatér a régi énje? Az Neked sem jó, és a gyerekeknek sem. Nyilván kortól/mentalitástól függ, de hamar elfogadják az új "jövevényt".. Ha sokszor elmondod nekik, hogy ő sosem fogja helyettesíteni az apjukat, nem kell apának szólítani stb, akkor könnyebben elfogadják.

2011. márc. 15. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/44 anonim ***** válasza:
38%

Jogilag a férjednek több joga van ott lakni. Viszont a két gyerek miatt nektek értelmesebb lenne ott maradni. Miért nem lehet a családi kasszát úgy megosztani, hogy a férjednek is tudj segíteni új lakhelyet találni?

Ha már talpra állt, akkor jogilag is el lehet szakadni. De ahogy mondod, a férjed selejtesnek tart. Függetlenül attól, hogy ebben igaza van-e, ő így érzi, ez az ő valósága. Így őt is megfosztod attól, hogy egy számára megfelelőbb partnert találjon. Nem utolsósorban magadat is, hogy olyan partnert találj, akinek a szemében te vagy a tökéletes nő.

Mindenképp arra szavazok, hogy mindkét pasit hagyd elmenni és inkább ismerkedj.

A gyerekekre inkább a lakhatás szempontjából figyelj. Azért együttmaradni az apjukkal, hogy nekik jó legyen tévhit, ennyi idős gyerekek már bőven észreveszik, hogy nem boldog a légkör otthon.

Korlátlan láthatással ugyanolyan jó apja lehetne a gyerekeknek. Neked meg lehet jó barátod.

2011. márc. 15. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/44 A kérdező kommentje:
a családi kasszát nem tudom megosztani, a lakás rezsijét, amióta dolgozok én fizetem, ő a 35 ezer forint lakáshitel törlesztésen kívül semmit sem hajlandó vállalni, kifizetni,és nem is nagyon tudna,jelenleg is több lábon kell állnom, és a 8 órás munkámon túl, vasalni, takarítani járok, hogy ki tudjam fizetni téli időszakban a gázt a villanyt a gyerekek ebédjét, élelmiszereket, és a háztartáshoz szükséges dolgokat...stb. Nem akartam ennyire kirészletezni a kérdésben, hogy miért nem tudtam megbarátkozni a férjem hozzáállásával, de hogy teljes legyen a kép ez is hozzátartozik. Egyszerűen nem tudok túllépni a magam árnyékán, nem tudok függetlenedni ha beledöglök se, akik azt kritizálják, hogy na de miért nem a férjem megy el, sajnos nincsenek tisztába bizonyos dolgokkal amik ilyen helyzetbe adódnak, nem "kérhetem" hogy menjen el, hiszen én hibáztam, én vagyok a bünbak a történetben, ami igaz is bizonyos szempontból, de minden ok-okozati összefüggésben van, ha elfogadta volna a testem változásait, és becsülte volna bennem az anyukát a nőt, biztos hogy nem jutott volna idáig az életünk. Nem hibáztatom semmiért, de megérteni sem tudom, hiszen ha én szeretek valakit, nem a külsejét szeretem elsődlegesen, hanem amilyen ő maga. Én nem lehetek egy test, mert lelkem is van, amit ő figyelmenkívül hagyott, pont a lelkemet, amikor a holtomiglan-holtodiglanhoz talán az a legfontosabb...
2011. márc. 15. 12:11
 15/44 anonim ***** válasza:
53%

Az egy dolog, hogy hibásnak érzed magad és nem akarod kitenni a férjedet.

De könyörgöm, van két gyerek. Mennyire életszerű, hogy a férj egyedül maradt egy nagy házban, míg te a két gyerekkel egy 30-40 nm-es albérletben nyomorogj? A gyerekek szívnák meg.

Másrészt ha a férjed nem tudja egyedül fenntartani magát, akkor csak ezért élete végéig vele maradsz, akár jó nektek, akár nem? Nektek alatt mind a négyeteket értem.

2011. márc. 15. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/44 anonim ***** válasza:
15%

Mi éreznél ha kiderül hogy a férjednek évek óta van kapcsolata egy fiatalabb és szebb nővel?


Mondjuk pont olyan mint neked?


Ugyanolyan toleráns lennél vele mint magaddal?

2011. márc. 15. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/44 anonim ***** válasza:
68%

Illetve még egy dolog: elsősorban nem azt kellene keresni, hogy ki hibás. Így-úgy mindketten, ki ebben, ki abban. De attól nem fog megoldódni a helyzet, hogy moralizálsz (amit tőlünk is kértél, hogy mellőzünk).

Ha más nincs, adjátok el a házat, amiben éltek és vegyetek egy kicsi és egy nagy lakást. A nagyba pedig te menj, egyszerűen azért, mert ti hárman lesztek, a férjed meg egyedül, ésszerűbb így, nem?


Annyit tegyél meg, hogy sorold fel, milyen lehetőségeket látsz a jövőre nézve? Írj mögé indokot, pro és kontra. Nekünk is segítesz hasznosabb válaszokat adni és magadnak is, mert kicsit rendet raksz a fejedben és tisztábban láthatsz.

2011. márc. 15. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/44 anonim ***** válasza:
70%

Érdekes, hogy a két vagy-vagy, amiben gondolkozol, az

1. vagy a férjeddel maradni egy szexmentes kapcsolatban (ha tényleg megalázott az alakváltozásod miatt, annyira ne csodálkozzon, hogy boldogtalan lettél mellette, bár én - tudom, hogy nehéz, de - először váltam volna)

2. gyakorlatilag visszakönyörögni magad a besz.ari szeretődhöz, akinek hidd el, nagyon jó és kényelmes volt ez a több év kötetlenség, és nem a felelősségtől ijedt meg, hanem attól, hogy ezek után normálisan össze fogtok tartozni.


Szerintem egyik se jó. Mi lenne, ha külön mennél, és független nőként kezdenél új életet? Én ezt a 3. opciót hiányolom, pedig szerintem most ez tenne neked jót.

2011. márc. 15. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/44 anonim ***** válasza:
27%
Úgy látom, anyagilag most se ér sokat a férjed, nagyrészt önellátó vagy jelenleg is. Ezt külön albérletben is meg tudnád csinálni.
2011. márc. 15. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/44 anonim ***** válasza:
73%
Nem tudom az apa anyagi helyzetét, de mi lenne ha vele maradnának a gyerekek?
2011. márc. 15. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!