Mit tegyek? Hagyjam el?

Mit tegyél? Semmit! Ha csak akkor marad a gyereked apja, ha zsarolás miatt vele maradsz, az régen roszz! Ha szereti a gyereket, úgyis akar majd vele találkozni, ha meg nem, akkor jobb is a kislánynak nélküle.

08:59-es vagyok ismét. Csak a gyerekkel mehettem természetesen sétálni. csak babakocsival. Tudod te is mit jelent az. A gyerek az rendben van, elvagyok vele, ha alszik még kellemes is a séta. De soha nem is tudtam egyedül sétálni, hogy kikapcsolódjak. Soha nem volt ilyen. Soha semmire nem volt időm. Nekem is pont ilyen válaszok jöttek amikor szerettem volna egyet sétálni egyedül gyerek nélkül. Otthon sem volt soha semmire időm. úgy kellett megbeszélni, hogy tudjak végre hajat mosni nyugodtan, vagy csak letusolni gyorsan, így is beszólogatott, hogy " meddig locsipocsizol még? " Azon kívül őt is ki kellett szolgálnom, a papucsát nem volt képes felvenni egyedül, minden egyes dologért engem ugráltatott és a gyerekkel is foglalkozzak persze egyszerre. És az éjszakai ügyelet, alvás a gyerek mellet is nélküle is történt. Ő másik szobában aludt egyedül. Volt olyan is, hogy beteg volt a gyerek, magas láza volt és mint mindig most is egyedül voltam otthon, egyedül kellett bevinnem orvosi vizsgálatra, onnan pedig kórházban. Volt olyan is, hogy tudta, hogy kórházba kell vinni a gyereket erre lelépett a haverjához, majd jön utánunk. Persze így könnyebb volt neki, csak a kórházba kellett bejönnie egyedül, kényelmesen. Kénytelen voltam a mentővel bevitetni magamat a agyerekkel, mert cuccokat is kellett cipelni, a gyereket is ölemben. De most már nagyobb a gyerek. Én pedig nem is tudom mi a szép élet, szép nőiesség, nem tudom mi az, hogy normális ember.

A férfiak közül sokan viselkednek úgy, ahogy azt te leírtad. Az én férjem egy angyal. Imád engem és a lányait, ettől függetlenül nem kel fel éjjel, ha sír a pici, miért is kelne, úgyis cici kell neki, ő meg nem tudja megszoptatni. Nem teszi tisztába, én úgyis jobban tudom, hogy kell, ő meg még azt sem tudja, melyik az leje meg a hátulja (na jó, ha nem vagyok kéznél, meg tudja oldani a helyzetet.) A babakocsit én szoktam tolni, az olyan anyás feladat. Hova vigyen egy ilyen pici gyereket? Egy ekkorkának még rengeteg baja lehet útközben, éhes, szomjas, pisilni kell stb. Ezekben a helyzetekben a férfiak nincsenek toppon, mégiscsak az anyjuk tudja, mi a teendő ilyenkor. A korkülönbséget mégiscsak meg kell említenem. Sajnos minél későbbi életkorban lesz apa egy férfiből, annál nehezebben veszi az akadályokat. Az új szerepbe idősebb korban nehezebb beletanulni. Nyilvánvalóan azért szeretett beléd mert fiatal vagy, minden korosodó férfi vágya friss pipihús (bocsánat a kifejezésért, nem akarlak megbántani!). Ahogy írtad is , hogy nem tudta kivárni a gyógyulási idődet, látszik, hogy elsősorban a sex miatt kellesz neki. Talán hamar jött a baba, és nem tudta kiélni veled magát és gyors volt neki az új helyzet, az apaság, mindnesetre a viselkedésére, arra, hogy mindenféle csúnya dolgot vág a fejedhez, nem ad okot. Ha már most így viselkedik, mi lesz később? A gyerekek pedig igen, megérzik ha baj van, ne tedd ki egy ilyen apának, menj, amíg tudsz, hagyd a francba, fiatal vagy még nagyon, találsz különb embert. Attól még ő marad az apja, láthatja, amikor akarja, de legalább nem fog téged bántani és a gyereketeket sem. Az meg hogy olyan dolgokat mondogat, zsarolás!!!! Ne dőlj be neki! Elhatározás kérdése csak, ha tudod, hogy nem szereted, és ott akarod hagyni, mert ez így nem élet, szedd össze a cuccodat és menj!!!! Csak egyre vigyázz, ha eldöntötted, ne hátrálj meg, mert ha visszahátrálsz, többé talán meg sem mered tenni ezt a lépést és hátralévő életed telve lesz keserűséggel és gyűlölködéssel. Csak menj!

09:12 vagyok, azt, hogy mit tegyé? Semmit!- a zsarolásra írtam, nem az elhagyásra.