Anyagiak miatt válik a feleségem?

Jól éltünk, nagyon jól. 1 milliót hoztam haza havonta Ausztriából, neki Anyám át akarta adni a cégét (azonos szakmában dolgoznak) amivel 4-5 milliót keres havonta. Otthagyta feleségem 4 éve a munkahelyét ahol 250 nettót hozott haza és Anyám az évek alatt 1 milliós értékben adott át neki ügyfeleket, közben tanította. Anyósomék nagyon irigyek voltak, folyamatosan suttogtak a fülébe, hogy a vállalkozásból lehet nagyot pofára esni, mi lesz ha beteg lesz, stb. A legjobb az alkalmazotti munkahely az a biztos (Anyósoméknak 8 általánosa van és gyárban melóznak). Addig rágták a fülét amíg be nem jelentette Anyámnak, hogy neki ez nem kell, ő a tudásával elmegy ugyannyi pénzért alkalmazottnak inkább és ott feltornássza magát. Ebből az lett, hogy havi 400 nettót hoz haza és kb semmi esélye előrébb lépni. Közben én elvesztettem az állásomat a saját hibámból (anyagi kárt okoztam cégnek, kialvatlan voltam). Hazajöttem dolgozni, de itt ugyanazért a munkáért én is nettó 400-at kapok. 2 millió helyett 800-ból gazdálkodunk, ami így is nagyon-nagyon jó! Panasz nem lehet! A feleségem részéről azóta ordibálás megy, veszekedés, én nem tudom biztosítani a családomnak, a gyerekeimnak azt a színvonalat ahogy eddig éltünk. Szex azóta nulla, csak az kötekedés. Most meg beadta a válást! Mindig az anyagiakon veszekedik csak.

Főleg, hogy rábeszélte a családja a vállalkozás befejezésére, közben meg a húga, aki 10 éven át recepciós volt, vállalkozást indított, családi támogatással. Kb minimálbért keresett mindig, most meg szó szerint milliókat, nagyon bejött neki! Ügyes volt, de kellett a családi támogatás. Neki nem mondják a szülők, hogy ez veszélyes és menjen el alkalmazottnak. Húga szintén 8 általánosos, feleségem meg diplomás. Ez fájt mindig a családjának sajnos. Most a húga vereti a luxust, jobb helyekre járnak nyaralni mint mi valaha, új autókat vesznek, stb. Feleségem ezen borult ki, erre irigykedik és tőlem várná, hogy én keressek annyit, hogy felvegyük velük a versenyt. Ezt ki is mondta többszöt. Annyira frusztrált, hogy majd kidurran a dühtől. Nekik ezt nem mondja, a családja körében mosolyog. Mindenért én vagyok a felelős.

Ezt így jól teszem ha elengedem? Innen nincs nagyon visszaút, nem?