Erre mit reagálnátok?

Az utóbbi kb 6 hónapban nagyon hullámvölgyes a házasságunk. A férjem (barátai szerint saját magával sincs rendben, pszichológus kell neki, ezért a viselkedésèt ne vegyem magamra,mert szeret minket) viselkedése kicsapja a biztosítèkot. 24-èn reggel úgy ébredt, hogy a fáj a torka és nem érzi jól magát. Mondtam neki, hogy felőlem feküdhet egész nap,de a 2,5mèteres fát tegye a tartóba. A kisebb gyerekünk ébredése után átvittem a nagyszülőkhöz,hogy nyugalomban tudjak estére előkészülni. Amikor elindultam szóltam a nagyobbik fiamnak,hogy segítsen az apjának (14 éves) Mire hazaèrtem a fiam egyedül várt otthon,mert az apjának amikor szólt, hogy segítsen neki betenni a fát a tartóba közölte vele: lelèptem,hagyjatok a karácsonyi nyavalygásotokkal,ne hívjatok! Ott voltam délután 3 körül fa nélkül 2 gyerekkel. Próbáltunk faragni belőle,de olyan vastag volt,hogy nem sikerült normálisan, így egy barátunkat kellett ugrasztanom. Így lett karácsonyfánk. Szegény fiunk annyira haragszik az apjára, hogy látni se bírja. Apuka Szenteste 9-kor jött haza ,de mi a szüleimnèl voltunk és azóta is ő van megsértődve,hogy amikor ő hazaèrt nem voltunk itthon. Itthon tombolt gondolom,mert eltörte a seprűt+ még vmi műanyag dolgot,mert a földön darabokat találtam. Most rám azért morog,mert szerinte a nagyobb fiunkat ellene hangolom,mert rá se akar nézni és köszönni se hajlandó neki. Bocsánatot persze nem kért. Nem érti,hogy kamasz gyerek, magától is tudja,hogy ez paraszt viselkedés volt+ látta rajtam,hogy teljesen kicsinált szombat este. Azóta én sem szólok hozzá,mert nem tudom ezen túl tenni magam, hogy a torokfájása miatt képes volt itt hagyni Szenteste minket fa nélkül. Elment aludni a hegyünkre. Ti mit tennètek?

Az utóbbi időben nem ez volt az első ilyen bunkó húzása.