Elválnátok a férjetektől ha nem éreznétek elég boldognak magatokat a házasságban?

*magad sem

*betemet a szürkeség

Csak rosszabb lesz. Gondolom maradna veled a gyerek. Vagyis onnantól nulla szabadidő, anyagi bizonytalanság, és nagyon lecsökkent ismerkedési lehetőségek jönnének.

Nyilván ha lenne valami konkrét súlyos oka, bunkózna, inna, csalna, verne, akkor azt mondanám, hogy válj. De ha nem is olyan régen még össze tudtátok hozni azt a gyereket, akkor olyan nagyon rossz ember gondolom nem lehet. Ha csak annyi a baj, hogy most épp nem érzed magad fülig szerelmesnek, meg monoton az élet, akkor várj még, hátha jobb lesz. De egyedülálló anyaként ilyen pici gyerekkel kb el is temetheted magad (lelki és társadalmi értelemben). Onnantól 0-24 küzdelem lesz az élet.

Vajon boldog voltál-e akkor amikor férjhez mentél? Lehet,hogy a gyermek sem ad igazi boldogságot? Vagy csak egyszerűen mérleg vagy?

Minden párkapcsolati problémák alapja a kommunikáció hiánya.Ha nem érzed ,hogy ő igazán szeret lépj. Ezeket kéne megfontolni.

Őszintén szólva szerintem inkább a gyerekkel való új élethelyzet szokatlansága az, ami ezt kiváltotta.

Nagy hiba lenne elválnod, mert most legalább van esély arra, hogy csinál ő is a gyerek körül valamit. Ha dobod a férjedet, akkor teljesen egyedül maradsz a gyerekkel, maximum pénzt ad hozzá az apja. Nem gondolnám , hogy jól járnál ezzel.

Mások is írták, lehet, hogy csak nem bírod egyedül a gyerekkel otthon, depis lettél --> postpartum depresszió.