Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az hogy nem tudom "elengedni" az exemet?
Lassan 1éve váltunk el, előtte is tartottunk már szünetet.
A kapcsolat a gyermekünk születése után romlott meg legfőképp az anyagiak miatt.Rossz volt már minden igy szétmentünk,de egyszer sem próbált meg békülni.
Én még csak pár hónap múlva kedzem újra a munkát.Minden héten van hogy egy héten többször is jön a gyerekéhez, eléviszi imádja.
Viszont én nem tudom miért, de nekem nagyon rossz.Valahol legbelűl várnám vissza,hogy egy család legyünk elfelejtve a gondokat.Lehetne még ez?A férfiak nem szoktak ilyenen gondolkodni?Vagy ő már teljesen lezárta és csak a gyerek számit, ill. az hogy új barátnőt találjon?Hiszen anyagilag sokkal jobban járt igy..
Tudom hogy nem kéne agyalnom ezen de nem is tudom mi van velem..Egyszer jó minden és nem érdekel,tudom hogy sokkal jobb ez igy, de néha magambazuhanok.
Köszi mindenkinek.
Igen vannak közös programok szerencsére.Ilyenkor nagyon jó, élvezzük hogy a gyerekkel megyünk jobbra balra,és beszélgetni is szoktunk.
Amúgy is ha jön a gyerekhez.Viszont van amikor meg olyan rideg,és kimondottan elenséges,van amikor újra az elmúlt idők sérelmeiről vitázunk.Nem lehet kiigazodni rajta.
Egyszer megkérdeztem tőle hogy szerinte lenne e még közös jövőnk szerinte.Erre azt a választ kaptam hogy nem vagyunk egy hullámhosszon és hogy mi ezt már megpróbáltuk.Jó nem is firtattam csak kiváncsiságból kérdeztem.Viszont van amikor meg olyan nagyon kedves velem hogy azt nemtudom hova tenni.
Mindegy próbálok nem rágódni ezen,majd úgyis lesz valahogy..
Szia! Az anyagiak tették tönkre a házasságodat. Borzalmas ezt hallani, ha tudnád hányan vannak egy cipőben. Gondolom ti is mindketten feszültek voltatok a pénz miatt, szörnyű az ilyen :( Viszont ha az anyagi körülményeitek rendeződnek van még esélyetek együtt. Nem megcsalásról, nem kibírhatatlanságról van szó, hanem arról, hogy a pénz tönkretett. Amikor kedves veled akkor beszélhetnél vele erről, a "jóban-rosszban"-ról és megmondhatnád neki, hogy szereted az összes hibájával együtt. Én biztosan megtenném.
Ja és azt még elmondom, hogy nagyon becsüllek a viselkedésedért. Nem tiltod a gyereket az apjától, hanem segítesz megőrizni a jó viszonyt. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó anya vagy, a volt férjed pedig nagyon jó apa. (Nem sok embernek mondok ilyet, szóval ez tényleg így van :) )
Nagyon kedves vagy:)
Csak az a baj hogy a sok bántást amit kaptam tőle azt nemtudom hogy félre tudnám e tenni..
És ahogy én esetleg ezen filózom hogy kéne vele kibékülni, úgy nemtudom hogy őt ugyanez foglalkoztatja e.Hiszen ha kellnék (és most a gyereket direkt nem irtam) akkor csak cselekedne már persze a marha nagy büszkeségét félrerakva?!...
Na hát megvolt a nagy beszélgetés,a részemről..
Hogy kezdjük újra nulláról, menjünk csak ketten el vhova,hogy lépjünk túl a régi sérelmeken.Nagyon akarom!!
Viszont a válasz a nem?!
Konkrétan nem mondta ki de hogy szerinte nincs értelme,ő nem tudja félretenni azt ami volt, nem tudunk együtt élni,hogy ő már megpróbálta ezt lezárni magában de ezt egyenlőre nemtudja mennyire sikerült és igy tovább.Hiába érveltem hogy nekem ő hiányzik és bár a múlton nem tudunk változtani, de az igaz hogy akkoriban mindkettőnkön nagy nyomás volt.De hogy ez már más lesz.
Nem mondta ki hogy nem,csak kertelt.
Most ezt akkor mire véljem?Nagyon hiányzik és nagyon szenvedek,de ennél többet nemtudok tenni,megőrülnék ha bnője lenne:(
De ha meg akarná még velem/velünk a közös életet akkor rávágta volna rá hogy jó ok próbáljuk meg??!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!