Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hova helyeznétek el a gyereket?
Nem konkrét esetről van szó; a kérdésem általános jellegű!
Azt gondolom, a legtöbben tisztában vagytok azzal, hogy válás esetén az esetek döntő többségében az anya kapja a gyereket, ha több van, akkor az összeset. Nagyjából 90-95% körül lehet az anyánál elhelyezettek aránya; függetlenül attól, hogy melyikük a "jobb" szülő (értsd: melyik szülő tudja őket jobban nevelni, ki tud nekik megfelelő példát mutatni [morális jelleg]).
A kérdésem alapvető kiinduláspontja, hogy valóban 90-10 arányban jogos, hogy az anyák kapják a gyermekeket? Vajon ez egy megkövesedett társadalmi konvenció vagy tényleg így van? Hisz az apának is ugyanannyira joga van a gyerekeihez, mint az anyának. Ugyanakkor a gender folyamatok tekintetében a nők sok esetben diszkriminálva vannak, amik ellen felemelik a hangukat; de ebben a tekintetben a férfiak vannak ebben a szerepben.
Képzeljünk el sok-sok olyan esetet, ahol a férfi és a nő nagyjából azonos módon tölti be a szülői szerepet. Ezt figyelembe véve ti maradnátok a konvencionális 90%-10% felosztásnál, vagy támogatnátok-e azt, hogy az apák nagyobb arányban kapják meg a gyerekeket?
Természetesen a véleményeteket szívesen olvasom kifejtve is!
válasza:Én esetileg vizsgálnám a dolgot, és az alábbiakat nézném:
- ki törődött eddig többet a gyerekkel, ki nevelte, ki ismeri jobban... azért mégiscsak ez a legfontosabb... akármennyire gazdag stb. a másik fél, azért az nem jó megoldás, ha az az ember neveli, aki azt sem tudja, hogy mi a gyerek kedvenc csokija, mert annyi időt nem töltött vele, hogy erre tudja a választ
- a gyerek ne legyen kirángatva a megszokott környezetéből, hacsak nem egyértelműen jobb lenne az új helyen neki (pl. ha az egyik szülő marad a lakásban, vele egyedül, a másik meg 6 várossal arrébb, és az új pasihoz / nőhöz költözne 3 új tesóka mellé, akkor inkább az első szülőt válasszák)
- minimális szinten nézném az anyagiakat is - leginkább annyira, hogy olyan helyre ne legyen adva a gyerek, ahol kb. csak a minimum van neki megadva, az is nyögvenyelősen
- bizonyíthatóan független, elfogulatlan és profi gyerekpszichológus melyik szülőt tartja alkalmasabbnak / olyan, aki tudja, hogy a gyerek mikor mond betanult szöveget, ki tudja szedni a gyerekből, ha manipulálja vmelyik szülő
- rendes vizsgálat arra nézve, hogy a szülő veszélyes-e a gyerekre, és erkölcsileg milyen mintát mutat (itt most azért nem az ilyen mélykeresztény maszlagra gondolok, hogy "miniszoknyát vett fel a nő 30+-os évesen, akkor türhő, és k...nak fogja nevelni a gyereket", hanem tényleg olyanokra, hogy alkesz, drogos, függő, bűnöző, ágyról ágyra jár gyerek mellett, lelki terrorban tartja, visít-ordít stb.)
Azt gondolom, hogy a fogantatástól kezdve a szerepek a szülésig, méginkább az azt követő mondjuk 6 hónapig nagyon elválnak. A nő ugye a testi fájdalmakat éli meg, míg a férj a mentálisakat, hiszen ilyenkor a többletterhek őket is érintik. Az ingerlékenység és egyebek miatt tojáshéjon lépkednek, hogy a potenciális anyának és a babának ne essen baja.
Azért a mentális görcs, amit a férjek ilyenkor átélnek, próbára teszi őket, és persze a sokszor ingerlékenység okozta vitában a tehetetlenség érzete sem könnyű.
Az első hónapokban a feleslegesség érzete sem könnyű, hisz minden percben az anya van a gyerekkel, ő meg csak a munka után kap a gyermekéből.
Amint a biológiai szükség megszűnik, onnan kezdve már megállapodás kérdése, ki marad otthon a gyerekkel. Nincs megtiltva, hogy az anya dolgozzon, és a férfi maradjon otthon. Ez meginbt egy konvencionális szokás, ami megmaradt nekünk. De a skyndik már ezzel szakítottak, és kötelezik a férfiakat is az otthon maradásra...
Természetesen most azt az esetet írtam le, amit kérdeztem is, ha nagyjából azonos a hozzáállás.. Erre alapozom, mait mondtam
válasza: válasza:Az a baj, kérdező, hogy te most abból indulsz ki, hogy az apák is szeretnék tovább nevelni a gyerekeiket csak a csúnya, gonosz bíróság veszi el tőlük a lehetőséget, holott a 6-osnak van igaza, az, apukák 90%-a nem is szeretne megosztott felügyeletet vagy azt, hogy teljesen nála maradjon a gyerek...
A többségnek tökéletesen megfelel a hétvégi apaság, nem mintha nem szeretné a gyereket, de annyira azért mégsem, mint az anyuka, szóval ugyanazt a mértékű kényelmetlenséget nem vállalná fel érte. Mert egyedülálló szülőnek lenni bizony kemény és kényelmetlen, akkor nincs pihi és a legnagyobb probléma, hogy nincs pattogás munkahelyeken, örülni kell, hogy ha el tudja vinni a gyereket oviba-suliba és nem rúgják ki, mikor a gyerek beteg és táppénzre kell menni miatta, meg nem lehet bármikor bárkit felvinni dugni és tovább élni az életet úgy, hogy a gyerek csal havi 25 ezer gyerektartással jár, semmi mással.
Én elfogadom, hogy több férfi van, mint nő, aki nem igazán kíván foglalkozni a gyerekkel, de az arányt akkor is túlzónak tartom.
Természetesen tiszteletben tartom mindenki véleményét...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Ha elválnék,nem azért kellene nekem a gyerek,mert nekem van szükségem rà,hanem mert neki van rám.
A legrosszabb anya is jobb mint ha nincs anya.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!