Nem tudom mitévő legyek. Úgy néz ki válunk a férjemmel, van egy 10 hónapos kicsi lányunk. Egy házban lakunk még, de szerinte menthetetlen a házasságunk. Nyugodjak bele?

Meg van mindenünk, ami egy boldog családi élethez szükséges, csak a boldogság nincs. Van egy szép házunk, üzletünk, a férjemnek munkahely, autó, csodálatos kisbaba. Neki ez úgy néz ki mégsem elég, mert elég sűrűn eljárkál itthonról, van hogy 6-7 óra hosszat is tart neki egy bevásárlás, amit én 1 óra alatt lezavarok. Van egy vendéglátóhelyünk, külön alakalmazott is, mert ő megunta csinálni, de hétvégén iszogat mindig a haverjaival és nyáron szinte minden harmadik este ivott, nem mindig részegedett le, de én nem szeretem ha iszik. Sőt még sokszor bulizni is lelépett, tudta, hogy én a pindurral alszok, vagy éjszakázok, de ő inkább a haverjaival lógott. Hazudott. Sűrűn piszkálom, mert a házkörül nagyon nem tesz semmit, az apukája az, aki megcsinál szinte mindent, helyette! Bent rendet tartok, tisztaságmániás vagyok, minden nap takarítok, főzök, mosok, gyereket nevelek, sőt még az üzletbe is besegítek, ha szükséges, de a baba kitölti minden napomat. :) Ő alig foglalkozik vele, mostanában igen, hogy felvetettem a válást többet van vele. A kezdetektől magamra számíthattam, fürdetés, etetés, altatás, séta, pelus.... Tehát minden, max a nagyik segítetenek, de a férjem szerintem még annyit se mint a nagyik. Mostanában állandóan bántjuk egymást. Én besokalltam, azt mondja ő is, ezért elköltözött, de közben megint itthon van, csak a nappaliban alszik. Este fürdetés előtt lelép, és 9 fél 10-kor hazaesik, tévézik, alszik reggel 10-ig, majd megint lelép... Néha a bébike belefér. Dolgozik, rendőr. de már 2 hete szabin van. Semmi megbecsülést tiszteletet nem kaptam tőle, sőt sokszor még szégyenkezek is hogyan tud olyan lekezelően beszélni velem. Van hogy jól megvagyunk, de max 1 hét aztán újra összezördülés. Van egy haverja, akit nem szívlelek, elég link és csalja a feleségét is. Ő lehet rá rossz hatással.

Mivel elhagyott minket én mondtam váljunk el. A kicsinek nyugalom kell, nem ez a herce-hurca állandóan. Bele is egyezett, de eladni semmit se akar. Mit évő legyek, itt mindennek a fele az enyém, keményen küzdöttünk mindenért, de nem bírom már mellette sokszor. Hazamennék a szüleimhez, mert a gyedemből nem birom ezt a nagy házat fenntartani és a kicsit nevelni. Viszont nem szeretném elveszeteni azt ami megillet. És új életet kezdeni a semmiből nem igazán lehet.