Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elválni úgy, hogy tudom nem fogok újra normális párt találni, illetve tudom hogy anyagi gondokkal is meg kell majd küzdenem?
Egy éves a babánk, de én már nem bírok a férjemmel élni. Az utóbbi néhány hónapot végig veszekedtük, már hozzá se bírok szólni, nagyon sokszor próbáltam vele beszélni és megoldást kínálni, de ő egyikre sem nyitott. Őszintén azt gondolom hogy én már nem akarok tőle semmit, nem is akarok vele élni, viszont nagyon jól tudom hogy nem vagyok kelendő a férfiak körében, és jelentősen rontja az esélyeimet az is, hogy van egy kisbabám. Nem tudom mit tegyek?
Hozzátenném még azt, hogy ő nem akar válni, megoldani és változni ugyan nem akar, de a gyerekét sem akarja elveszteni. Tanácstalan vagyok.
válasza:Mindig csak lepontoztok itt, pedig mindig leírom:
1.: OKOS nő szerető lesz, nem feleség, élettárs, vagy barátnő.
2.: A legtöbb férfi SOHA nem akar gyereket.
Kérdések!
- Van hová menni, a hajléktalan szálló, meg a híd alján kívül?
- Lóvéd van?
- Házrészed?
- Fizetne a palid a gyerek után?
- Anyádék?
válasza:Az okos nő szeretőt tart,és nem szűl gyereket,szerintem.
Ha ennyire reménytelen eset vagy,inkább maradj a férjeddel.
válasza:Nem vállalunk gyereket pucér fenékre, vagy legalábbis instabil egzisztenciára. Minden ilyen kérdésnél leírom, hogy felelőtlenül nem kell belevágni a gyerekvállalásba. Még csak egy éves és apa nélkül fog felnőni. Ezt akartad?
Kérdéseim.
- tervezett gyerek volt?
- férjed akarta? Nem úgy értem hogy azt mondta "legyen" hanem hogy ténylegesen akarta is? Tervezte? Foglalkoztatta a kérdés?
- átbeszéltétek rendesen a gyerekvállalás körülményeit, nehézségeit vagy csak úgy bumm a közepébe belevágtatok?
Elmondom, miért kérdezem. Egy éves a gyerek. Nem tudom elhinni, hogy tavaly, amikor megszületett, vagy amikor csak vártad őt, minden tökéletes volt, aztán az elmúlt egy évben romlott el.
Az a feltételezésem, hogy már ez eleve egy rossz kapcsolat volt, amit a gyerekkel próbáltál, vagy próbáltatok megjavítani, sajnos, sikertelenül. És ki szívja meg a végén? Hát persze, hogy a gyerek.
Nem egy becsúszott baba volt, 15 éve voltunk együtt amikor megszületett és 5 éve házasok.
A férjem örökölt házában élünk, én eladtam a lakásom és autót vettünk belőle. A gyerek előtt nem volt ilyen rossz a kapcsolat, nem akartunk megoldani ezzel semmit. A terhesség alatt kezdett megromlani, mert nem jól viselte hogy “nyavalygok” és hogy nincs szex.
válasza:"A terhesség alatt kezdett megromlani, mert nem jól viselte hogy “nyavalygok” és hogy nincs szex."
Ennyi. 1. vagyok.
válasza:"nagyon jól tudom hogy nem vagyok kelendő a férfiak körében"
EZ a lényeg és a döntő szempont, persze az anyagiak sem elhanyagolhatóak.
Szerintem ha meg tudjátok oldani úgy az egymás mellett élést, hogy ne "gyilkoljátok" egymást nap mint nap (verbálisan sem), akkor maradj. Ha közben valami csoda folytán mégis képbe kerül valami jobb pasas, akkor majd ráérsz gondolkodni... De úgy, hogy ennek csekély a valószínűsége, és ha lépnél, csak azt érnéd el vele, hogy full egyedül, anyagi problémákkal küzdve kínlódnál egy pici gyerekkel, semmi értelme mozdulni. Hiszen úgy csak rosszabb lenne, jobb nem, akkor meg minek? Be ne dőlj annak, aki erre azt mondja, hogy ha a férjeddel maradsz, az fogja ellehetetleníteni, hogy megtaláld "életed szerelmét". Nem, ez baromira nem ezen múlik, ilyen alapon szeretői kapcsolatok sem lennének. Nem a férjed veled egy háztartásban léte jelenti a problémát, még csak nem is elsősorban a gyerek, hanem az, hogy nem vagy kelendő. Ellenkező esetben 3 gyerekkel is játszi könnyedséggel találnál a férjednél jobbat, nem is egyet.
(Írom ezt szintén nagyon nem kelendő nőként, tehát tudom, mit jelent ez a tény és mivel jár...)
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!