Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ennyi válás, miért hullanak szét a családok? Mi változott 50 év alatt?
Kérdező, regálnál végre arra, hogy miből gondolod, hogy régen más volt?
Amúgy tök cuki vagy. Ismerek olyat, akire tizen-x év házasság után jött rá az ötperc és akkor verte lilára az asszonyt. Tudhatta vóna előre az oktalan fehérnép, ugye?
#4 leirta amit gondolok.
Kerdezo neked mennyi volt a leghosszabb parkapcsolatod h igy megmondod a frankot?
5-ös, az én mamókám és papókám is szépen éltek együtt. Nekik köszönhetem a csodás gyerekkoromat. Ők voltak a szilárd alap a szüleim zűrzavaros házasságán túl. Ha minden elmúlik is, azt tudtam, hogy az ő szeretetük örök és soha el nem tudtam volna képzelni őket külön. A gyerekeikért, az unokáikért éltek és dolgoztak. Megművelték a földet, mama letette a kapát 11 h körül, megfőzte az ebédet, megebédeltek, szundítottak, aztán mikor már nem volt 40 fok, folytatták a kapálást estig. Ha tél volt, egész nap otthon voltak, minden szomszéddal jóban voltak, nagy volt a jövés-menés. Gyerekek, unokák. Ez volt a fontos. Megtanultam, hogy fontos vagyok.
De ha visszagondolok, az ágyuk egy idő után nem egymás mellett volt. Papám a nyári konyhában aludt, mamám bent velünk. Télen odahaza még emlékszem kicsi koromból olyan időszakra, amikor közös volt az ágyuk, de egész kiskoromból való emlék az is, hogy külön tették az ágyukat. Olyan 50-55 éves koruk körül már szerintem nem aludtak együtt. Azt is megtudtam, hogy nagyapám megcsalta nagyanyámat és anyám emlékezett rá, amikor nagyapám kiöltözve elment és mamám sírt. Elmúlt ez is. Mama miért nem vált el soha? Mit csinált volna egyedül? Egész életükben a földművelésből éltek. Nem volt szakmája. Nagyon sokat dolgoztak és abból felhúztak 3 házat. Biztos vagyok benne, hogy a gyerekei miatt nem vált el soha. Öregségükre pedig ez jó döntésnek bizonyult. Tényleg szeretetben öregedtek meg. Nagypapám utolsó percig gondoskodott mamámról, amikor rákos lett. 10 évvel élte túl, de mama fényképe végig ott állt bekeretezve a hűtő tetején. Szinte minden nap meglátogatta a sírját. Ez persze nem jelent semmit, lehetne kompenzálás is, de öregségükre tényleg így összenőttek. Én se tudok elválni anyagiak miatt, különben már egy éve elváltunk volna. És ezalatt az egy év alatt történtek olyan dolgok, ami miatt úgy érzem, végső soron meg tudnék mellette öregedni.
En azt gondolom h senki hazassagarol nincs jogunk itelkezni,nem jartunk a cipojukben. Plane nem lehet osszehasonlitani nagyszuleink hazassagat a maiakkal hiszen lehet h azok a kapcsolatok sem eltek volna tul ha a mai felgyorsult vilagban es fogyasztoi tarsadalomban merettettnek meg.
A nagyapam verte a nagyanyamat, aki 47evig, a halalaig kitartott mellette, majd a nagyi a sajat halalaig, tovabbi 11evig az elozo elcseszett 47evet siratta ahelyett h vegre elt volna.
A masik nagyszulopar kivulrol szep hazassagban elt, majd egyszer nagyanyam sirva hivott minket h a papa leutotte ot.
A szuleim 44eve vannak egyutt, ami a mai vilagban azert eleg peldas, ejjel nappal egyutt vannak, egy helyen dolgoznak, kezen fogva setalnak. Apa minden este eszmeletlenre issza magat, anya betol egy xanaxot es reggel felkelnek majd elmennek dolgozni mintha mi sem tortent volna. Hetvegen tobb vodka es tobb gyogyszer fogy, ennyi a kulonbseg. DE! 38eve hazasok A MAI VILAGBAN, hat nem csodas?
Regen annyival volt masabb h szegyen volt valni, h a nok fuggtek a ferfiaktol anyagilag, nem volt foglalkozasuk, nem tudtak kilepni a hazassagbol, plane nem eltartani a gyerekeket. A gyerekeket, akik 18evesen hazassagba menekultek otthonrol.
En is elvaltam, meglepoen hamar, pedig 13eve ismertem mar akkor a ferjemet, nem lehet mondani h fejest ugrottam a hazassagba v menekultem volna barhonnan, (bar apam molesztalt), egyszeruen a ferjem megcsalt es elhagyott. Egyetlen helyen latok megoldast a mai ferto ellen es az a jo oreg vallasos csaladok elete.(nagyon sok ilyen barati hazaspar van a kornyezetunkben, a szexualis eletukbe nem latok bele, de abba igen h h bannak egymassal es a gyerekeik hogyan vannak nevelve. Ezekben a csaladokban meg van huseg, egyutt mennek templomba mint egy csalad, ott amikor elromlik valami, igyekeznek megjavitani ahelyett h keresnenek valami mulo uj elvezetet vagy uj part. Ehhez nem kell bigottan elni, de ad egy keretet es egy elvrendszert a mindennapoknak,ok egy eletre szovetkeznek.
Hihetetlenül rühellem azt az életfelfogást, amit a média, és a közösségi oldalak ontanak magukból. Ez az "élni kell" felfogás. De persze nem az a hibás, aki az emberek szájába szarik, hanem az, aki a tátott száját odarakja a végbélnyíláshoz. Az "élni kell" önmagában egy szép gondolat lenne, ha megfelelő módon lenne kezelve. De a mai emberek ezt úgy értelmezik, hogy folyamatosan tartsd magasan a boldogság-ingerküszöbödet, ami egy hatalmas baromság, mert a boldogság relatív. Sokan meg nem jönnek rá, mi nem stimmel az életükben? Mindenük megvan, mégis örök elégedetlenek, és másra vágynak. Mert boldogság nincs boldogtalanság nélkül. Öröm nincs szenvedés nélkül. Mindig valamihez képest érezzük magunkat jól vagy rosszul. Ez az a nagy különbség, amit a régi emberek még értettek, a mostaniak nem.
És ha azt normálisnak vesszük, hogy mindenki kénye-kedve szerint ki-belép kapcsolatokból, akkor végül is mi ezzel a cél? Egy olyan világ létrehozása, ahol mindenki nyitott kapcsolatban van? A gyereknek legyen öt anyja, meg hat apja? Mert így felnőni frenetikus? Az én szüleim, és nagyszüleim mindent megtettek azért, hogy a gyereknek jó élete legyen. Ez gyakran áldozatokkal jár. A mai szülők a semmire házasodnak meg, és a semmiért is képesek szétmenni. Nem tudom, milyen érzés lehet csonka családban felnőni, mert én egy normális családban nőttem fel, és egyszerűen tökéletes gyerekkorom volt, mert a szüleim mindig együtt maradtak. Nem voltam elkényeztetve, de éreztem, hogy szeretnek, és én vagyok a legfontosabb. Manapság a gyerekvállalás sok esetben nem más, mint egy végső menekülés. Mikor már az ember úgy érzi, nincs hova tovább, kiégett, és vállal egy gyereket, azt várva, hogy az majd felkavarja az állóvizet. Ilyen habitussal egyszerűen a gyerek már azelőtt megszívja, hogy egyáltalán megfoganna. Úgyhogy a tanácsom a jelen generációnak: Akkor házasodjatok össze ha BIZTOSAK vagytok a dolgotokban. Mondjuk 10 évnyi ismertség után. És akkor vállaljatok gyereket, ha képesek vagyok magatokat, és a saját boldogságotokat adott esetben a gyereké mögé sorolni.
Többször le írtam de latom le lett pontozva... 😂😅 nem csak a férfi a hibas nem azert ekkora a válási ráta mert a férfi egy eroszakos alatt
Hanem mert mindkét fél felelőtlenül választ felszínes nem akar dolgozni a kapcsolaton stb! Ez az igazi indok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!