Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nők! Ti összejönnétek olyan férfival akinek a legszörnyűbb rémálma, hogy mamahoteles lesz?
Most magamról beszélek :)
Tegyük fel, hogy csak a következőkben leírtak alapján kell döntsetek, hogy esélyt adtok-e nekem az ismerkedésre vagy sem.
Először is: NEM TROLL KÉRDÉS!
HOSSZÚ, DE CSERÉBE TARTALMAS LESZ, EZT GARANTÁLOM :)
Tehát tudni kell rólam, hogy alapvetően nem vagyok félős típus. Tehát az olyan dolgoktól mint éjszaka sétálni a nyóckerben, gyanús helyekre egyedül bemenni, a haláltól, temetőktől és egyéb apróságoktól nem félek.
De van egy olyasvalami amitől szinte már-már patologikus mértékben rettegek. Ami a legeslegszörnyűbb rémálmom. Az pedig az, hogy mamahoteles leszek.
Ettől annyira félek, hogy még a haláltól vagy attól, hogy elutazok Dél-Amerikába és elrabolnak is sokkal kevésbé félek. És mivel a halál számomra reálisabb opció mint mamahotelessé válni, ezért ha egy kicsit is felmerül a gyanúja, hogy mamahoteles leszek, akkor egyből elmegyek katonának Afganisztánba a legdurvább különleges osztagba, hogy addig se kelljen otthon legyek (erre már meg is tettem a szükséges előintézkedéseket). De ha ne adj'Isten nem lehetek katona valami miatt, akkor még mindig inkább hajléktalan leszek az utcán (végeztem böjtölési kúrákat, hogy szokjam az éhezést). De mivel manapság Magyarországon nem nagyon kedvelik a hatóságok a hajléktalanságot és tényleg csak a mamahotelség maradt opcióul, akkor szeppukut fogok elkövetni. Azért, mert mivel a mamahoteleseket a nők lenézik és gyenge lúzer férfiként tekintenek rájuk, ezért ezt a rendkívül fájdalmas és férfias szamuráji öngyilkossági formát választanám, hogy lássák a nők, hogy én nem voltam egy gyenge kis lúzer pasi és igenis férfiként vetettem véget az életemnek.
De nagyon remélem idáig azért nem kell eljutnom. Bőven lesz szerintem más terv is a fentieken kívül is.
A mamahotelességtől egyébként annyira rettegek, hogy az utóbbi években a rémálmaimban ez szokott visszatérő elem lenni.
Alapvetően nagyon ritkán szoktak rémálmaim lenni (másnak persze az álmaim azok lennének). Kiskoromban, óvódás koromban és kisiskolás koromban a rémálmaimban brutális gyilkosságok szerepeltek, egyszer pl olyat álmodtam, hogy egy kannibál texasi láncfűrésszel kettévágta édesapámat - szóval kb hasonlók voltak. De egy idő után már nem féltem ettől, mert már kiskoromban szembeszálltam ezen félelmeimmel, így mostmár akármilyen brutális gyilkosságról álmodok, nem félek.
Aztán általános iskolában és középsikolában a rémálmaimban már más volt. Szinte mindig az, hogy belefulladok a Tiszába. Gyakori volt, hogy megyek autóval, beleesek a Tiszába nem tudok kijönni, de az autó merül és a víz közben jön és jön. Pl egyszer azt álmodtam, hogy az egész országban kiöntött a Tisza és gondolákon lehetett csak utazni, de amikor a töltésen utaztunk az atlétika tanárommal, akkor a Tisza feljebb jött és elöntött minket és beszorultunk az autóba és én meg üvölteni kezdtem, mert nem tudtam kijönni és éreztem, hogy meg fogok fulladni.
De azóta ennek a félelmemnek is hadat üzentem. Légzőgyakorlatokat kezdtem végezni és jéghideg vízzel kezdtem zuhanyozni, így már nem félek ettől sem. Mát vagy öt éve nem is volt ilyen rémálmom.
Az utóbbi kb három-négy évben a rémálmom az, hogy mamahoteles leszek.
Egyszer olyan álmom volt, hogy tudok repülni (ilyen mondjuk sokszor szokott lenni) és ki akarok repülni az otthoni lakásból. De nem tudok, mert falakba ütközök. Repülök felfelé kétségbeesetten, de mindenütt csak falakba ütköztem. Eközben a szüleim megindultak abba a szobába ahol én voltam (valami miatt nagyon féltem tőlük) én pedig kétségbe voltam esve, mert tudtam, hogy nem tudok elmenekülni vagyis elrepülni innen. Ekkor gyorsan kerestem valamit a földről, elővettem egy rozsdás körömreszelőt (vagy zsilettpengét, már nem emlékszem) és azzal felvágtam az ereim. Az álom úgy fejeződött, hogy a földön keküdtem a saját véremben elvérezve, mert annyira féltem a szüleimtől, hogy inkább megöltem magam.
A napokban pl olyat álmodtam, hogy földből kinyúló zöld polipcsápok élve széttépnek és megsznek egy életéért üvöltő embert a szemem láttára közvetlenül előttem. Ez nem volt számomra rémálom.
Ma meg olyat álmodtam, hogy a Déli-sarkon csónakáztam két öregemberrel és én beleugrottam a jégtáblák közé a nulla fok körüli vízbe és elmerültem. Ez sem hatott meg. De erre azért volt szükségem mert korábban hazakerültem véglegesen és anyám kiabált rám. Na ez már szörnyű volt. Annyira rossz volt, hogy inkább az antarktiszi fagyhalált választottam.
A valóságban is olyan ritkán megyek haza amennyire csak lehet. Van, hogy hónapokig nem is megyek haza, de akkor is csak azért, mert már nagyon kérik, hogy lássanak pár napra.
Jelenleg sajnos még nincs saját ingatlanom/lakásom. Amikor meglátom mennyibe kerülnek itt Budapesten akkor tudom, hogy baromi nagy harc áll még előttem. Bármi áron küzdeni fogok azért, hogy ne kerüljek vissza, hogy ne legyek mamahoteles. Semmitől nem riadok meg, hogy ezt elkerüljem. Ha kell elmenni lövésznek Szomáliába, mert csak ezzel kerülhetem el a mamahotelséget, akkor gondolkodás nélkül elmegyek Szomáliába és már aznap csomagolnék is.
Mi a véleményetek rólam nők? Egy olyan pasival, akiről a fentieket tudjátok összejönnétek?
22/F (kollégista)
#20
„Az nem jutott eszedbe,hogy munkát keress?”
A fentieket nyilván arra írtam, hogyha már egy munka sem jönne össze. :)
„Ahelyett,hogy megtanultál volna úszni...”
Úszni tudok, de az nem mindig elég, mert egészen más uszodában pancsikálni vagy pedig ne adj'Isten beleesni mondjuk télen egy folyóba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!