Egy nőnek ( férfiként ) korábbi csalódásról beszélni vörös posztó?

Randizás alatt a másikat szeretnénk megismerni. Az pedig eléggé lelomboló, ha egy korábbi kapcsolatát ecseteli. Legyen az negatív vagy pozitív. Azt mutatja, hogy még nem ette túl magát rajta.

Ilyenkor az ember még ne ismerkedjen.

A korábbi csalódást neked kell kezelned. Nem közhírré tétetni, hogy márpedig te ezután sündisznó leszel.

Korábbi párkapcsolati problémákat az ember a barátaival beszéli meg. Illetve ha olyan mély nyomott hagyott az emberrel, akkor már kialakult kapcsolat alatt. Mondok egy konkrét példát téz évvel ezelőttről.

Az akkori páromat egy korábbi barátja megerőszakolta. Ezt akkor mondta el, amikor oda jutottunk volna a szex témához. Így normálisan lehetett kezelni.

Amennyiben ezt randizáskor hozza fel, akkor fura lett volna. Nem hagytam volna abba az ismerkedést, de akkor is fura lett volna.

Az a helyzet haver, hogy még mindig nekünk kell lenni a sziklának. Akire a nő támaszkodhat.

Valahogy a természetünkben is jobban benne van az, hogy egy esetlen lányt aranyosnak látunk és segítünk neki. A nők inkább a határozott férfiakat szeretik, akik érző lények persze, de nem a rinyálós módon. Na ne értsd félre, nem azt mondom, hogy rinyálsz. Sőt, teljesen normális, hogy beszélni akarsz az érzéseidről, csak ezt a megfelelő helyen és időben kell tenni.

Amennyiben viszont ha nem randizáskor mondtad el két női ismerősödnek a bánatodat és ők letámadtak érte, akkor ott vagy a két nő volt ostoba vagy a történetedben van valami furcsaság.

Mert a nőkben nulla önkritika van.

Olyannal még nem találkoztam, hogy egy nő elismertre, hogy valami az ő hibája volt.

Ezért is van, hogy a női sorozatgyilkosokat szinte sohasem kapják el (és nem azért, mert annyival kevesebb lenne belőlük). Míg a férfi sorozatgyilkosok között nem ritka, hogy némelyek már feladják magukat, mert nem bírják tovább vagy könyörögnek, hogy kapják el őket, mint pl Albert Fish a brooklyni vámpír példája. Ő megköszönte a rendőröknek, hogy elkapták, mert mondta, hogy már nem bírta tovább csinálni, mert beismertre, hogy rossz amit csinált. A férfiaknál még a legbetegebb kannibál sorozatgyilkosok közt is vannak olyanok, akik magukban keresik a hibát.

Ellenben nőknél még a legátlagosabbaknál sem láttam olyat, hogy ne egyből a férfit támadnák le mindenért. Pl ha egy nő megcsalja a férjét egy pasival a saját hálószóbájában és a férj rájuk nyit, akkor a nő természetesen nem magát hibáztatja, hanem egyből a férfinak fog ugrani, hogy „Ez a te hibád! Ha többet keresnél, akkor most nem lennék rákényszerítve, hogy a saját otthonomban csaljalak meg. Ez mind nem történt volna meg, ha nem hanyagolsz el!” (ezt mellesleg valós példa alapján írom egy pszichológus beszámolójára hivatkozva, akit érdekel elküldhetem a hivatkozást is).

Tehát a lényeg, hogy történjék bármi is, a nők valahogy mindig azt fogják az egészből levezetni, hogy a férfi tehet mindenről...