Ha nekem van, akkor “jogos elvárás, hogy neki is legyen”?

Szerintem csak megjött az eszük, hogy jobban bebiztosítsák magukat és igazuk van.

Miért is? Nos én anno naív, szerelmes fiatalabb koromban nem fooglalkoztam a másik anyagi helyzetével,a lakásunkba költözött a pasas,élt mint marci hevesen és eszébe sem jutott hogy beleadjon bármit a közösbe.Mikor elváltunk,még vitt volna mindent, amit lát.Rokoni, baráti társaságbol más ismerőseim is jártak így szóról szóra a féreg pasijukkal.Na, ilyet többet nem!! Igenis,a férfi férfi legyen,nyújtson biztonságot ne pedig csak élvezze nálam a kényelmet,vagy még ki is használjon.Én 40-es nő vagyok.Megértem, hogy ebben az országban nehéz,de aki hozzám hasonló korú és még semmije nincs, azzal nem jutnék előrébb és ez nem célom.

Ha összejönnék valakivel, akinek van saját lakása, akkor sem akarnék hivatalosan összeköltözni vele.Legyem csak meg a lakása, meg nekem is az enyém,attól még lehetünk együtt minden nap, de meggondolom, miben közösködöm.

Mert a nők elvárják hogy a ferfinak mindig több legyen mint nekik.

De. Ez egy válasz ami általánosítás volt nekem olyan nom akit zavart hogy van kocsim meg lakásom.

Az a lényeg hogy eltérő igények vannak olyat keress akinek az a fontos hogy ne legyen lakásod vagy olyan akinek mindegy

Másik, amit látok, ha férfi költözik a nöhöz az, hogy a férfinak ugyan kényelmes, de kezdi fúrni a dolog idővel az önérzetét és mivel sokat nem tud tenni, a legtöbbjük elkezd valami pökhendiséggel kompenzálni, ha nincs háza, majd lesz úr máséban.Mert gondolja, hogy majd attol férfi lesz....

Ezerből egy olyan van, aki hálásan igyekszik hozzáadni valamit, pl felújítja saját pénzen a nő lakását, stb.És szépen, csendben van örül, hogy ott lakik.

Szoval isten őrizz olyantól, aki beköltözik hozzám és ö lesz a kiskirály,aki semmit nem tesz, csak szolgáljam ki a tv elött.És javítsam saját pénzen, amit ö is lelakik, vagy elront.

Végülis nem mindegy hogy mit vár el ? Vagy neki mi van ?

A parkereses olyan hogy ő elvár valamit vagy megfelelsz neki vagy nem. Te is elvarsz valamit vagy megfelel vagy nem.

Ha keveset vársz el a te döntésed ha sokat az is a tiéd. Szabad világot élünk

Nézd én nem nézem le se azt a férfit, se azt a nőt, akinek 30 évesen nincsen semmije. Rosszul alakultak a dolgai, nem tanult rendesen, lehet hogy a képességei nem voltak kimagaslóak stb.

De! Mi a volt férjemmel úgy kezdtük, hogy majd mindent felépítünk közösen. Nos, amikor tönkrement a házasságunk és váltunk ez nem volt poén, mert mindkettőnkre jutott egy fél lakás. De nem is ez a lényeg. Annyira nem érdekeltek engem az anyagiak fiatal lányként hogy nem tűnt fel, hogy neki nincs megtakarítása 33 évesen, nekem volt 25 évesen. Ő most 50, külföldön dolgozik, de még mindig nincs megtakarítása, a lakás felének az árát már régen felélte. Szó szerint sosem volt semmink, folyt ki a pénz a kezei közül. Most a gyerektartást is elég rapszodikusan fizeti, bár tudom, hogy nem rossz szándékú ember, igyekszik. De több a tartozása mint a pénze. Nagyon lehúzott anyagilag, közben meg egy jószívű, nagylelkű (ja, de teljesen hülyén csinálja) kedves ember. De mindezzel nem sokra mentünk. Csak azért nem éhezünk a gyerekkel együtt, mert a kezembe vettem az életünket, elváltunk és mindenki maga szervezi meg az anyagi dolgait. Na, ezek miatt, ha lenne még egyszer valakim, nálam elvárás lenne, hogy legyen azért valamije, amiből azt látom, hogy nem egy ilyen szerencsétlen ami az anyagiakat illeti. A kocsi nem érdekel, de legyen lakása vagy jó albérlete, ne erőltesse az összeköltözést amíg meg nem ismerjük egymást stb. Az nem baj, ha elvált apuka ő is és költ a gyerekeire, ez természetes. De többé nem jönnék össze olyannal, akiben anyagilag nem lehet megbízni, mert amikor már gyerek is van, ez nem mindegy. És nem kell közösen megteremtett lakás, mert ha vége, akkor mindketten megszívjuk.