Mit tennének a nők akkor, hogyha nem lenne lehetőségük ismerkedni?

Nyilván személyiségfüggő. Van, aki összeszedné a bátorságát és megszólítaná, aki tetszik neki, van, aki begubózva ülne. Volt egy barátnőm, aki kb. kora tinikorunk óta szerelem-mániás volt, zabálta a romkomokat, romantikus regényeket, és várt. Aztán rájött 20-as éveink elején, hogy nincs sok értelme csak várni, felment Tinderre, és randizgatott. Most is olyan palival van együtt, akit onnan ismert meg.

"A szüleidnek hálás is lehetsz ezért." - Amióta pénzem van, tudok bánni a pénzzel, sose voltam könnyelmű, könnyűvérű, és megbízhattak volna bennem, nem vagyok nekik hálás azért, mert baromira megnehezítették azokat az éveimet, amikor sokkal könnyebb lett volna társat találni, mint most, 30-on túl, amikor már jobban köt a munka és jóval kevesebb a szabadidőm, mint diákként volt. Ők együtt felépítették az életüket, közösen összehoztak mindent anyagilag, nekem erre lehetőséget nem adtak, hogy találjak valakit, akivel közösen összehozhattam volna, mert mindenki kiszagolta, hogy mi van, és ezt senki nem akarta velem együtt a csomag részeként vállalni, még a normálisabbak sem, szóval 30 évesen egyedül vettem lakást, és most 34 évesen már vannak olyan elvárásaim a férfiak felé, hogy ugyanezt a szintet ennyi idősen hozzák, ami nyilván jó szűrő, hiszen kiesnek azok, akik még 30 fölött kapnak észbe, hogy semmi megtakarításuk, csak mostanra azok többsége, akik megfelelnének társként, már elkelt. Tehát egyáltalán nem vagyok hálás ezért a szüleimnek, mert nem volt okuk rá, hogy gátoljanak.

Másik városba költöztem, mert ahol éltem ott nem volt sok lehetőség ismerkedni.

Egy nőnél még így is próbálkoznak férfiak, ha azt látják, hogy nincs teljesen magába fordulva. A dologban csak annyi a csavar, hogy akiknek jobb lehetőségeik vannak, ők úgy mesélik, hogy milyen ciki, amikor valaki rájuk ír facebookon vagy leszólítja őket a buszon. Na, akiknek nincs máshol lehetőségük ismerkedni, ezek a helyzetek náluk is állnak, csak esetleg még élnek is velük.

Azért ne húzzuk már rá a dolgokra, hogy ennyi vagy annyi idősen mit keresnek a férfiak. Van egy munkatársam, van lakása, hobbija, 30 felett jár és nincs barátnője. Nem a legmenőbb, nem a leghelyesebb, de simán egy vállalható és szeretni képes srác, csak fogalma sincs, hol ismerkedjen.

#10: És ez valami nagy kiváltság érzésed szerint?