Mindenhol (itt is pl) azt mondják, hogy itt nem lehet ismerkedni, akkor mégis hol lehet?

Mindenhol lehet, és sehol sem. Annak is igaza van, aki azt írja, hogy mindenhol, mert aki ügyes, az a jég hátán is megél. Ha valaki eléggé jó a nőzésben, és nagyon jól néz ki, az tényleg a buszon is tud szerezni csajt, vagy megdumálja a pincérnőt. Láttam már ilyet élőben, van ilyen ismerősöm.

Ugyanakkor sehol sem egyszerű igazán. Szórakozóhely az talán a 70-es években működött, abban a világban, amiről Szikora Róbert énekel, ma már nem. Ma már nem pöttyös ruhában mennek el a lányok, akiket a papa-mama elengedett, hogy együtt visítsanak, amikor megjönnek a srácok, és alig várják, hogy felkérjék őket táncra. Ma már éjfél előtt senki nem megy bulizni, a csajok csapatokban mennek becsiccsentve pasizni, fiúkat megszégyenítő rutinnal isznak és veretik a zenére, semmi nőies nincs a viselkedésükben. Nagyobb az egójuk, mint a srácoknak, akik odamennek hozzájuk. Már ők vannak a srác szerepében. Őket te már meg se próbáld megszólítani, mert el leszel küldve, hogy a francba képzeled egyáltalán. Majd ő megszólít, ha akar, amúgy meg csá. Nem kellesz neki.

Aztán jönnek az ilyen sablonok, hogy könyvtár meg egyetemen szünetben. Könyvtárban még mindig keresem azt az embert, aki már sikeresen talált párt, és nem csak beszél róla, az egyetem meg valóban alkalmas erre, ha elég jól nézel ki, de amúgy a csajoknak ma már baromi nehéz ott is megfelelni. Nekem végig az volt az érzésem egyetemen, ami általában, hogy kellek én a francnak, olyan magasan van az egójuk meg az öntudatuk, amit csak a top pasik tudnak megugrani. Ez idővel egyre nehezebb lesz. Mesterszakon már mindenkinek van története, párja, elvárásai. Még azt mondanám, hogy 21-24 között a legkönnyebb, persze akkor se olyan könnyű.

Ahol szerintem ténylegesen a legnagyobb esély van: táborok, közösségek, csapatok, klubok. Ahol össze vagytok zárva, van esélyed megmutatni magad. Egyébként úgy általában az a véleményem az ismerkedésről, hogy elég reménytelen és esetleges. Leginkább annak van jó dolga, aki jókor van jó helyen, és fiatalkorban kifog egy rendes, csinos lányt. A jó lányokat hamar elkapkodják, és tengernyi fiú vágyik normális, bensőséges, stabil kapcsolatra, de egyszerűen nincs annyi erre alkalmas lány, mint fiú. Szóval sehogyse egyszerű.

Az egy dolog, amit az emberek mondanak és egy másik dolog, amit csinálnak. Kérdezz meg 100 random embert az utcán, hogy félrelépne e. Több, mint 90-en fogják azt mondani, hogy soha és elítélik a dolgot. A valóságban azonban a felmérések szerint nagyjából minden 2. ember félrelép.

Ezzel a sztorival is ez a helyzet. Elmondják, hogy itt és ott nem lehet ismerkedni, miközben egy csomóan csinálják. Ha férfiként jól nézel ki, bárhol ismerkedhetsz. Ha nő vagy, akkor meg főleg.

Ahhoz képest, hogy itt nem lehet ismerkedni, több nő is írt már rám. (Tényleg nők, volt videóhívás is.)