Ha nem tudom elfogadni, meg nem is értem a nők pozitív gondolkodás mániáját, akkor nekem soha nem lehet barátnőm?

Nem azzal van a baj, hogyha valaki pozitív, boldog ami számomra az önzetlenséggel, odaadással és szeretet készséggel párosúl. Az egoizmust, kapzsiságot és az önzőséget vetem meg amit tévesen a pozitív gondolkozáshoz szoktak párosítani. Ugyan ez van a szocializmussal is, valójában az se volt hanem egy elnyomó diktatórikus, autoriter, államkapitalista rendszer volt és azt hívják tévesen szocializmusnak.

Azt vettem észre, hogy aki pozitív gondolkozónak vallja magát valójában nem pozitív hanem önbizalomhiányos és állandó visszajelzésre vár. Ezért lehet látni azt, hogy instára naponta tesz fel magáról képeket, facebookon írkálja, hogy ő mennyire boldog, mert attól fél, hogy senkit se fog érdekelni. Pedig magasról lekéne tojni azt, hogy ki mit gondol! Aki nem tudja a másikat elfogadni úgy ahogy van minek kell foglalkozni vele? Egyébként az instagramról jut eszembe, hogy ép olvasok egy 1955ben íródott könyvet Erich Frommtól és arról ír, hogy akkor is meg volt ez az instagram jelenség, mivel a fotozkódással nem éli meg azokat az élményeket amiket megélhetett volna, az instagram csak digitalizálta ezeket.

A hamis pozitivizmusnak egyik nagy terjesztője Brian Tracy és nálunk Szabó Péter. Őket azért tartom károsnak, mert az önzőséget, gátlástalanságot állítják be pozitív erénynek. Aki azt mondja, hogy elkell kerülni a negatív embereket számomra nem egy pozitív ember, mert aki tenyleg pozitív nem bélyegez másokat és nem csak a saját komfortjára törekszik.

Ha valami probléma van a világgal akkor szerintem nem az a megoldás, hogy homokba dugjuk a fejünket és magunkra erőltetjük a hamis pozitívságot hanem arra törekszünk, hogy a világot jobbá és igazságosabbá tegyük. Szerintem az egyéni boldogulás is csak akkor működhet, ha egy egészséges, emberséges, szolidáris, boldog társadalomban élünk. Ez lenne a valódi pozitivitás és nem az amivel a trénerek hülyítik az embereket!