Azok a férfitársaim akiknek csak egy kövér nő jutott, nem szoktatok álmodozni hogy milyen jó lenne ha egy vékonyabb csinos barátnőtök lenne?

"ti sosem kerestétek egy kevésbé okos/tanult/sikeres/pénzes/vonzó ember társaságát, csak azért, hogy jobban érezzétek magatokat?"

Amikor volt egy 10-ből 9-es, szinte tökéletes nőies alakú, szép arcú barátnőm, nagyon jól, és büszkén éreztem magam, hogy egy ilyen nő a párom. Egy másik szintén szépike, tanult, okos lánnyal hasonló érzéseim voltak.

Esetleg el kéne gondolkodni rajta, hogy a hiba a te készülékedben van, ha neked csak általad lenézett, lebecsült, olyan nő jutott akihez nem tudsz vonzódni.

Ritka szánalmas az az ember aki olyannal vergődik/jön össze/ szenved aki nem is tetszik neki, csak mert nem kapott szerinte jobbat. IGÉNYTELENSÉG a legjavából. Szóval az ilyeneknek nem ez jutott, hanem ezt választották, tehát nem kell mártírkodni és drámázni meg sajnáltatni magad. Ha magadra igénytelen vagy, akkor ne várd azt, hogy majd egy számodra álomnő borul eléd és könyörög neked, had legyen veled.

Álmodozz tovább királylány:)

Ez nem igénytelenség kérdése.

Egy átlag alatti kinézetű fiú, főleg ha visszahúzódó is a jelenlegi párkapcsolati piacon egy kisebb csoda kell hozzá, hogy olyan lánnyal összejöjjön aki nem kövér.

Ez igénytelen, és szánalmas.

Így nyilatkozni valakiről, pláne aki a párod.

Ha még rendesen meg sem bírod dugni, saját magáért, csak úgy, ha a szomszéd csajt képzeled a helyébe... És még véletlen se nevezzünk titeket ösztönlénynek.

De igen, ez csak igénytelenség. Emellett szemét dolog azzal szemben is akivel ilyen körülmények között " együtt vagy" , hacsak nem vallod be neki az ezzel kapcsolatos érzéseidet. De őszintén kétlem, hogy egy nő olyanra pocsékolnà az idejét aki nem szereti, nem tiszteli, nem tartja vonzónak, csak nincs ló jó a szamàr is alapon hasznàlja, mert màsnak nem kellett.

Talàn okkal nem kellesz a kutyànak se. Ês ez nem külső függvénye.

Aki így van együtt valakivel az nem csak igénytelen önmagâra, de gusztustalan emberileg is.

Azok a nőtársaim akiknek csak löttyedt pasi jutott, nem szoktatok álmodozni, hogy milyen jó lenne ha egy sportosabb, jóképű pasitok lenne?

Egyébként a megalkuvást ritka undorítónak tartom, mert avval is feltartod a másikat ahelyett, hogy megadnád az esélyt, hogy olyan embert találjon, akinek úgy tetszik, ahogy van. Most tök mindegy, milyen az alkata, de valamiért mégis csak beéred vele és ez bizony megalázó a másiknak.

Hát persze osztjátok az észt, a baj az hogy soha nem voltatok a másik oldalon, fogalmatok sincs miről beszéltek. Próbáld ki milyen több száz elutasítás után, több év magány után is így gondolod-e majd.

Ha nem eszel 4napig hiába utálod a sóskát, akkor is meg fogod enni ha nincs más.

Azt mondod igénytelen vagyok. Baromság. Az az igénytelen, aki nem mos fogat, szakadt nadrágban jár el, nem megy dolgozni stb.

Az hogy a belső mennyire rossz vagy jó relatív, de annyi alapján, hogy odamegyek egy lányhoz, hogy Szia. Szimpatikus vagy. Van barátod? És aztán elküld abból semmi nem fog kiderülni, egyszerűen nem tetszem neki.

Nem sajnáltatásból írtam semmit, egyszerűen kimondom azt, ami igaz.

Egyébként valamennyit megszépül az ember szemében a másik, amikor megismeri. De nem kell nagy vonzalom ahhoz, hogy egy kapcsolat működjön. Csak épp nem lesz ideális, nincs rózsaszín köd.