Jót tenne a társadalomnak, ha az állam, az önkormányzatok nőket utalnának ki a rászoruló, nagyon frusztrált és magányos férfiaknak?

Hogy nektek ennyire tudományos fantasztikum az összevillanó szem típusú ismerkedés, kapcsolatkezdet, az jól mutatja, életvitelben, emberileg, érzelmi érettségben hol tartotok. Nekem meg a társkereső "kit és hogyan használhatnék fel mihamarabb szexre" műsora a taszító és elképzelhetetlen.

"ha megyunk az utcan, atneznek rajtunk, mint a planparallel lemezen. Ha megis valahogy szoba elegyedunk valakivel, akkor vagy nem keres a no, illetve kiter, vagy ha pl. ram van utalva, mert segitseget ker, akkor nagyon tavolsagtarto, kimert, meg ha valakinel beprobalkozunk, akkor vagy lelep es letilt minden szocialis mediarol, vagy legyunk baratok."

Ebből azért le lehetett volna vonni valami következtetést már. Főleg a tiltásból. Nem vagy vonzó, nem akar téged. Kinek rovod fel?

Ha nekem valami nem tetszik, ha megvetem, kritikám van vele kapcsolatban, félek tőle, azt elkerülöm. Amit az életembe engedek, amire vágyom, azt meg szeretem, tisztelem, nem szidom. Ti fordítva csináljátok, és ez a beteg a mentalitásotokban: nyomni, szidni, űzni, mocskolni azt, amire sóvárogtok, mert kisebbségi érzésetek van, azt hiszitek, a nőknél van a hatalom. Pedig döntés kérdése, hogy akarod-e őket ennyire. Nem, nem a hormonok döntik el.

"Lenyomizol tobb idegen nyelven beszelo, kulfoldon vallakozast uzemelteto embereket."

Jaj, de átlátszó ez a kivagyiság. Valamiért ez nagyon fontos neked, már harmadszor írod. Nekem más az értékrendem, és abból az értékrendből azt mondom, hogy te érzelmileg, emberileg, nőkkel kapcsolatban, intellektuálisan nyomi vagy. Én ugyan nem esem hasra az anyagiaktól. Engem az okosság, eredetiség, tehetség, önazonosság nyűgöz le.

Nincs 80-20 százalék, és nincs közöd azt, hogy kinek ki jön be. A szexualitásunkkal nem tartozunk senkinek, egészen a miénk.

#293 Aztán mégsem nekünk van problémánk a másik nemmel, a párkapcsolattal, a kommunikációval, a szexszel. Hogy is kerültünk a pszichiátriára?

Akik így érveltek, így reagáltok egy megszólaló nőre, ti magatok ezzel bemutatjátok a problémát:

Nőgyűlölet

Öncsalás, a valóság elviselésének képtelensége

Elméletgyártás

Ha valaki nem a szátok íze szerint ír, nem adja meg a várt-kikövetelt sajnálatot, egyetértést, azonnal agresszió, manipulatív kommentek, félremagyraázás, vásaskodás, gyalázkodás, előítéletek

Hogy lennétek ti képesek egy fáradt, épp nyűgös, másra vágyó nővel szót érteni a kapcsolatban? Vagy hogyan kezelnétek bármilyen apró nézeteltérést? Egy villanás alatt változnátok bántalmazóvá, akkora és annyira sértett az egótok.

Muszáj kijózanodnotok, kimondani az igazságot, nyomi vagyok, erőszakosan, jogosultként viselkedem. Nem vittem valami sokra. Nem nézek ki jól.

Mert utána jön a DE:

Tehetek magamért.

Nekem is jobb lesz, ha nem tolom át másokra a feladataimat, a mulasztásaimat vagy a vakvéletlenből adódó hátrányomat. Nem ők tehetnek róla, nem dolguk megoldani. Nem keserítem az életüket, nem keltek bnűntudatot, nem akarom őket kontrollálni.

ÉS:

Lehet, hogy annyira nem vagyok vonzó, hogy soha senki nem fog velem a szabad akaratából, örömmel lefeküdni.

rzért ezt méltón tudomásul veszem: nem kuncsorgok, alázkodom meg, ígérgetek, próbálkozom nemtelen módszerekkel, mert az még mélyebbre taszít, és nevetségessé is válok.

Mindenesetre a folyton szexre hergelő, tévképzetekben tartó pornónézést befejezem, nem tesz jót.

Az én drámám nbem mindenki drámája.

Nem irigykedem, nem lesem rosszindulatúan, hogy más mit csinál.

"És hogy ekkora hörgés lett az összevillanó szemekből, ahogy pedig a kapcsolatok kezdődni szoktak, az jól mutatja, milyen életvitel, szokások, kommunikációs és szociális skillek vannak (nincsenek) itt. Érzelmi fogyatékosok vagytok."

Te miért nem tűntél még el amúgy? Annyi f...ságot írsz, hogy az ember nem győzi cáfolni. Menjél a blogodra, ott okoskodjál. Mit is írtál, hogy blogod a munkád, igaz? És te hívsz engem semmirekellőnek :)))

Nem értem, mi a célod azzal, hogy válaszolgatsz itt. Nem az igazság érdekel, hanem az ideológiád. Vannak igaz dolgok, amit leírsz, de alapvetően - és ez csak férfiszemmel látszik, vagy olyan nők szemével, akik előnytelen külsejűek, pl. ducik - a társkeresés bizony húsvásár, gének versenyeznek a piacon, és elsőre mindig a külsejével fogja meg a másikat az ember. És akkor jön a rizsa, hogy nem vagyunk ösztönlények, meg kell találni az igazit, blablabla, de az meg egyik fületeken be, a másikon meg kimegy, amikor egymástól függetlenül egy tucat férfi leírja nektek, hogy ESÉLYT SZEREZNI rohadt nehéz. Igen, ilyenek vagytok. Szembe kéne nézni vele. Nem érdekel titeket az átlag férfi, és az a szemvillanós lovag, akiről beszélsz, na arra jutott 80 olyan, akit elhajtottál a francba. Mit akarsz, mit írjak a barátzónáról? Mi a kérdésed? Meg tudod fogalmazni?

Nem mindenki tehet arról, ahol van. Önfelmentő duma azt állítani, hogy mindenért TE vagy a felelős az életedben. Az emberek nem direkt lesznek önsorsrontók, valakinek nem jutottak jó lapok és kész. A nőket pedig nem érdeklik a háttérsztorik, az tetszik nekik, aki jóban van magával és megfogja őket. Úgy meg nehéz jóban lenni magaddal, ha nem vonzod a másik nemet. A másik, amitől herótom van, amikor rámutatunk, hogy nektek mennyivel könnyebb a dolgotok, és akkor jön ez a hisztizés, hogy "jajmertazthiszitekhogyannyirajónekünkmertmindenkimegakardugniminket". Igen? Mert annyira nehéz összehoznotok egy működő kapcsolatot? Ne gyertek már nekem azzal, hogy a randivonalon senki nem keres komoly kapcsolatot. Hisztis és ostoba kifogás, túlzás és általánosítás, amivel takaróztok. Gyerekként látjátok ezt az egész témát, kár belétek a szó.

Ja, amiért külön felpofoználak virtuálisan az ez a rögeszméd, hogy a pornó erőszakkultúra, meg egyéb baromságok. Aztán arra a férfira mit mondasz, aki egész életében csak olyan pornót nézett, hogy a férfi nyalja a nő talpát? De biztos megvan az elméleted arra, hogy ő milyen módon alázza meg gyűri maga alá a nőt, igaz,

És azért húzom fel magam ezen ennyire, mert az ilyen ostobaságok miatt van az, hogy esélyt se adnak egymásnak emberek.

"Én úgy vagyok vele, hogy amit szeretek, ami kell nekem, azt becsülöm és tisztelem. Hai taszít, ha félek tőle, ha bajom van vele, ha rossznak tartom, akkor elkerülöm, nem kérek belőle. Ti meg pont ahhoz (nők) vonzódtok, ez beteg."

Nagy titkot írok le: senki nem választja meg azt, hogy mihez vonzódik. Már önmagában az, hogy ezt nem látod be, mutatja, hogy egy gyerek szintjén állsz, akinek el kell magyarázni, hogy nincs Mikulás. Leszarom, hogy hány éves vagy és hány gyereked van. Három gyerekkel is lehetsz baromi naiv és szűklátókörű, bocs. Meg se próbálod megérteni a férfiakat, összeollóztál magadnak egy elméletet a pornóról meg az erőszakos férfiakról, akik a háborút óhajtják és akik nélkül jobb lenne minden, a hülye feminista liba kommentelők meg nyilván mindebben az agyrémben készségesen megerősítenek.

#251

Na és ez a rész a nőgyűlölet és az "antifeminizmus" lényege:

"Ma már a nők köszönik szépen, remekül elvannak, pontosan tudják, mit kell tenniük, ha kapcsolatot akarnak, te csak leszel szíves nem odatolni neki a nem kellő pofádat, majd ő kiválaszt téged, ha úgy dönt, ha meg nem, akkor úgy jártál, f***fej. Szevasz!"

Szerinted a nőnek valami dolga volna, feladata, ami veled kapcsolatos: feküdjön alád, lásson el, vegyen észre, akármi. Nincs ilyen dolguk a nőknek. Ha akarják, létesíthetnek kapcsolatot, ha meg nem, akkor nem. Azzal létesítenek, aki nekik megfelel. Mindegy, mit gondolsz erről, jobb is nem elemezni, nem változtatod meg, viszont rosszindulatőúnak tűnsz. Szerinted a nő ne legyen el. Hát, elvan. Ez van, végre. Nem kell járomba hajtania a fejét, élheti az életét, megtudhatja többektől, milyen a szex, az igazi, jó szex. Nem tudod rákényszeríteni magad a nőre, előírni, mit csináljon. Ő se írja elő neked, te is szabad vagy. Ez az egyenlőség. Még egy kis jóindulat, munka, nayvonalúság, tehetség, önmérséklet, okosság, humor, és máris ideális a világ.

"Rohadtul fájó azzal szembenézni, hogy a vonzalmukat, a nők vonzalmát sajnos nem lehet megvásárolni pénzzel, és ez a legrosszabb az egészben. Ez csontig hatoló fájdalom. Ezt tényleg nem tudná megoldani az állam sem, még ha ők is fizetnének a nőknek.

De ha már szóba került, leírom, hogy valami tartósabb dolgot képzeltem el, nyilván nem egy-két órás meneteket. Ennyi idő alatt fel sem tudnék oldódni. Hanem valamiféle kellemes beszélgetéseket, ismerkedést, aztán jöhetne a többi, fokozatosan. De hát ehhez az kéne, hogy ők is vonzódjanak hozzám, és mint említettem, ez pénzzel, állammal, önkormányzattal sajnos nem kiváltható."

EZ a csontig hatoló fájdalom?

És szerinted egy nőnek, akit egy neki nem tetsző férfi molesztál, követ, írogat neki (ezt gondoljátok ti ismerkedésnek, egyáltalán nem fogjátok a jeleket) milyen érzés a próbálkozásod, az erőszakos fantáziáid? Amikor retteg bemenni a munkahelyére, mert oda is utána mennek az ilyenek?

Mi az, hogy csontig hatoló fájdalom, hogy PÉNZZEL nem lehet megvenni emberek legsajátabb érzéseit? A tiedet se lehet.

Túl sok pornót néztek, onnan van a hamis valóságkép. irreális, gyerekes elvárások.

És hogy honnan tudnátok, mi a jó szex, ha nem is próbálhattátok (mint akiknek anyu/a nő nem enged meg valamit! jaj). Én egész kiskamasz koromban, már az ábrándozásaimban is arra voltam hangolva, hogy a másik, aki nekem tetszik, ember. Érez, rezzen, nem bántom, nem nevetem ki, azt nézem, neki mi a jó, mert szeretem őt. (A többivel meg nem foglalkozom, nekem ők nem téma.)

Érzéseket, emberséget, felelősségvállalást, képzeteket a szexről lehet szerezni művelődésből, barátságokból, harmonikus tevékenységekből, olvasmányokból, mármint azoknak, akiket nem csak a szex érdekel. Ez annyira sivár, hamis, hazug. Ha megkapnád, csalódnál, mert érzések nélkül nem olyan, az úgy csak önzés, idegenség, annál tényleg jobb az önkielégítés.

"Nincs 80-20 százalék, és nincs közöd azt, hogy kinek ki jön be. A szexualitásunkkal nem tartozunk senkinek, egészen a miénk."

Az a helyzet, hogy van. Nálad sokkal okosabb emberek kutatják ezt a témát. Legalább nekik elhihetnéd. Azért nem látod, mert nem vagy rákényszerülve, hogy ráláss. Nem akarod az egészet nagy látószögből meglátni és megérteni, mert minek, elvagy a kis világodban.

Igazából akkor fogod ezt az egészet igazán megérteni, ha egyszer eljutunk odáig, hogy valóban tökéletesen élethű szexrobotok lesznek, olyanok, mint a Westworldben, és az átlagember is megengedheti magának. Rohadt gyorsan meg fog változni a világ, ha ez valaha megvalósul, mert a férfiak instant kielégüléshez jutnak majd, és lesz alkualapjuk a nőkkel szemben, nem lehet majd őket azzal zsarolni, hogy "nekem mindig fog jutni szex, te csinálj, amit akarsz". Gyereket meg a semmiből ti se tudtok csinálni, akármennyire is büszke vagy a méhedre. :)

Tisztelem egyébként azt a hozzáállásodat, hogy keressük magunkban a dolgok forrását, de nem látod meg, hogy van olyan, amikor az emberek felszínessége és előítéletessége miatt nem jut valaki esélyhez férfiként, mert túlságosan rá vagy kattanva arra a narratívára, hogy a férfiak elnyomó szemétládák. A másik meg az, hogy rohadt nehéz meglelni az életben azt a tudást, hogy mi egy adott probléma forrása és hogy hogyan lehet megoldani. Csomó ember szenved olyan dolgoktól, amikről egyszerűen nem ő tehet, a nők pedig nem értik (vagy a többi férfi), hogy nem azért olyan, amilyen, mert "nyomi", hanem azért, mert mondjuk brutális nyomásnak volt kitéve gyerekkorában, olyat látott vagy élt át egy érzékeny korban, amit nem lett volna szabad, vagy a társadalmi elvárások miatt elfojtott, legátolt magában dolgokat, és azok megbosszulják magukat. Az ilyen pszichés szorongásokból aztán lesz testi reakció, ami ezerféle lehet, okozhat konkrét fájdalmat, csökkenti a tesztoszterontermelést, még a kipárolgása is más lesz annak, aki sokat stresszel, és azzal is kevésbé lesz vonzó a másik nemnek. Nagyon finom, szubtilis folyamatok vannak, nem lehet elintézni azzal, hogy vannak a jó emberek, akik mindent felvállalnak és tesznek magukért, meg vannak a "nyomik", akik másokat hibáztatnak, mert ha valaki sikertelen ("nyomi"), az honnan a csudából tudhatná ennek az okát, meg honnan kéne, hogy lássa, mi a megoldás? Működhet attól még szuperül más területeken az életben, csak annyit fog látni, hogy más kell a nőknek, ő meg nem. És ez tényleg azért van, mert a nők csak az érzéseik után mennek, az érdekli őket, hogy kinek a jelenlétében érzik magukat jól, és ki taszító, az agyuk racionális felét már nem fogják használni, ami megmondaná nekik, hogy ez a pasi indokolatlanul alulértékeli magát a nőkkel kapcsolatos kudarcai miatt, és ettől most kevesebbnek látszik, de ettől még ha bátorítom, akkor lehet belőle jó pasi HOLNAP. Na, EZZEL van bajunk, és nem mással. Hogy titeket a személy nem érdekel, már azelőtt eldől a fejetekben pofára, hogy ki kell és ki nem, és nem a külseje miatt, hanem mert "nyomi".

"Mit is írtál, hogy blogod a munkád, igaz? És te hívsz engem semmirekellőnek"

Miért ne lehetne a blogolás munka? Munka az, ami erőfeszítéssel jár, speciális tudás kell hozzá, igény van a létrehozott produktumra és keresni lehet vele. Te valami más definíciót ismersz? Tudom, ónbányászat. De ha az ember tanult, akkor lehet neki alkotó munkája is. Majd a közönség eldönti, kell-e ez neki, és ha nem él meg belőle, abbahagyja. Nagyon sokszor vonták ilyen rosszindulatúan kétségbe a blogolást, gyanús lett.

Ebből az agresszióból érzem mindig, hogy betalál, mélyre megy, amit írok. Nagyon helyes, mert fontos, meg kell értened, ha bármi jót akarsz.

"Te miért nem tűntél még el amúgy? Annyi f...ságot írsz, hogy az ember nem győzi cáfolni. Menjél a blogodra, ott okoskodjál. "